Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

lift intézett egyik levelében, midőn felsorolja a meghódított né­peket : «ezek tehát most már mind húnok». (De Groot 76 1.) Tehát nem voltak húnok, hanem csak a meghódítás után lettek húnokká. A hún szó itt természetesen politikai fogal­mat jeleut, mint a török népnevek általában. Azt is meg lehet ezekből a szóegyeztetésekből mondani, hogy a húnok a törökségnek melyik ágához tartoztak. Az ős­török nyelv általában két nagy nyelvjárásra oszlott ; nevez­zük most az egyiket egj'szeriíen bolgárnak, a másikat nem­bolgárnak. A bolgár, mint mondottam, a z hangot r-ré, a szókezdő j-t dz-vé változtatta, a szóvégi k-t eltüntette. Ha már most a hún nyelv maradványait megvizsgál­juk, azt látjuk, hogy azok ezeket az újításokat nem mu­tatják. Ami a legfontosabb, aza hún nyelvben megmaradt, bizonyság erre a kyz ,leány, hercegnő' szó, melyet ki tau alak­ban őriztek meg a kínai feljegyzések. Itt felmerülhet az a gyanú, hogy a kínai tau szótag esetleg r hangot képvisel. Erre azt felelhetjük : igaz, hogy a kínaiak az r hangot nem tudják leírni, de c-vel sohasem írják. Ellenben a z hangot gyakran c-vel jelölik. Igen tanulságos példa erre a qyrqyz népnév, a kirgizek neve, mely a kínaiaknál a leggyakrabban előforduló török szók közé tartozik s melyben sajátságos módon a szóban forgó qyz szóalaknak r-es és z-s formája is megvan. Ezt a nevet a kínaiak Kik-k un Kin-k'un, Kit-lent, Jtit-k' ut-sí Kit-kit-se alakban írják át. (De Groot 62. 1.) Az utóbbi alakról azt mondja de Groot, hogy igen gyakori írásmód. De van egy másik példánk is arra. hogy a húnok nyelvé­ben a z nem változott r-ré. Ez a példa Attila egyik fiának neve : deyy'fy, melyről most elegendő csak annyit mon­dani, hogy eredeti alakját Priskos őrizte meg. E név végzete a török k kicsinyítő képző, alapszava az eredetileg .tenger' jelentésű Dingiz vagy Tángiz török tulajdonnév, mely Houtsma török névjegyzékében egymagában is (29. 1.), összetételekben is (34. 1. : Aj-diggiz ,holdtenger', Il-diggiz ,ország-tenger', Kün-diggiz ,nap-tenger') előfordul. A bolgár nyelv egy másik jellemző sajátsága, hogy a 32

Next

/
Thumbnails
Contents