Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

[167] HÚNOK, BOLGÁROK, MAGYAROK.

1 A húnok története a Krisztus előtti időben, kínai feljegyzésekkel kezdődik. Kína északi határán, a Hoang-ho környékén tanyáztak a húnok, egyszer közelebb, máskor távolabb Kínától. A feljegyzések Krisztus előtt több mint kétezer évvel kezdődnek, azonban egészen Krisztus előtt 209-ig ködösek és megfoghatatlanok, bár meglehetősen terjedelmesek. A Kr. előtti 209. év a húnok történetének egyik legfontosabb dátuma. Ebben az évben lett a húnok királya egy nagy szervező és hódító, egy Attilához hasonló uralkodó, kinek birodalma az Urál vidékétől Ázsia keleti széléig terjedt s kit a kínai források Mo-tun-nak neveznek. Mo-tun trónraléptétől kezdve elég jól ismerjük a húnok történetét. Ismerjük uralkodóik nevét, uralkodásuk idejét s a birodalomban végbement nevezetesebb változásokat ; legnagyobb részletességgel ismerjük természetesen Kínához való viszonyukat. Mö-tun birodalma nem maradt fenn sokáig eredeti hatalmában. A húnok folyton pusztították Kínát, s a kínai császároknak évszázadokon keresztül az volt a főgondja, hogy ezeket a kellemetlen szomszédokat tönkretegyék. E törekvést siker koronázta : Kr. előtt 64-ben már annyira elveszti erejét a hún birodalom, hogy uralkodója, Hő-han-sa tan-hu (a tan-hu a hún királyok címe) meghódol Kínának. Ezzel egyidőben egy másik hún király, Ho-han-sa pártütő testvére, Tsit-ki tanhu, a mai kirgizek földjén új, nyugati hun birodalmat alapít, ezt azonban a kínaiak Kr. e. 36-ban 1 Egy, a magyarság őskoráról szóló, készülőben levő nagyobb dolgozat egyik fejezetének kivonata. 27