Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
100 hatása alatt — még a XIX. század második felében is magyarázatot igénylő szónak tartja és ismételten magyarázza a tabur1, amellyel a régi időben a keresztyén tábort jelölték. (L. a Kütübháne-i Ebuzziji-ban megjelent 3. kiadást, 25, 26, 38, 42, 73. 1.) MENINSKI, szótárában (1677), toóor-nak írja át a szót; HINDOGLU tábor-1, BIANCHI—KIEFFER thöbor-1, BUDAGOV tabor-1, ZENKER tabor, tabur-t ad. Márpedig, hogyha a második szótagban valóban o-t ejtettek, akkor nem fér hozzá kétség, hogy a szó az oszmánli kölcsönszavak újabb rétegéhez tartozik. Mindenesetre az is meggondolandó, hogy a fenti Jexikográfusok úgy vélik, hogy a török tábor olyan szláv szóból származik, melynek második szótagjában o van. Ennek ellenére feltűnő, hogy igen sok forrásban találkozunk ezzel az átírással. És RYPKA professzor idézett tanulmányában a 150. lapon Şâbit következő verssorát idézi (1700 körül): •„-" e-» 1 »' 'megmutatta elsöprő erejét és három ízben megsemmisítette az osztrák tábort', melyben a pür zorun kifejezés íáöorwn-nal rímel. A fentiek alapján aligha képzelhető el másképp a szó fejlődése, mint: tö(a)bor > tabur, s emellett a magasabb irodalmi nyelvben tábür. 10. De mi az az oszmánli és csagatáj tapqur, tabqur (taBqur) szó, melyet az eddig elmondottak értelmében el kell a tabur-tói választani, noha jelentése és tulajdonképpen hangalakja is azonos. Ez — mint már RASÁNEN is megállapította (1. lent, 21. §) — mongol korból való mongol jövevényszó. A régi törökségben sohasem fordul elő és mongol eredete kétségtelen. A mongol irodalmi nyelvben (KOWALEWSKI) dabqur 'BflBoe, cyryőo; ABORHOR, cyryőuR; Taione TPOHKHR, leTBepoflKHR, CMOTPA no npeawAymeMy MHcjiHTejıbHcMy HMeHH; 3TÂ>K, «pyc; SepeMeHHOCTb'; a kalmükben (RAMSTEDT) dawxtrr 'Verdoppelung, doppelt; Schicht; schichtweise; Etage; Schwangerschaft usw.'; a burjátban (CEREMISOV) dabxar 'cnoR, pHA, 3T3)K, Hpyc; ABDAKOR, CA0>KeHHUR B HeCKOAbKO pflAOB, MHOropflAHblR, COCTOHIUHÜ H3 CAoé'B, HacjioéHHbifl, ABA>KABI, BABORHC, BABoe, őepeMeHHas'; a gorloszban és tusetuban ( RUDNEV) daw%hr 'ABCRHOR'; a khalkhában (VLADIMIRCOV, RAMSTEDT: JSFOu. XXI, 2 : 18) va^ypr 'Schicht'; a monguorban (DE SMEDT— MOSTABRT) t'aqyr 'double, doublé, répété, á óiage, á double battant (porte), enceinte (femme), emph de viande ou de légumes (gáteaux)'; az ordoszban (no.) Da£xu r 'double, doublé, á étage, enceinte (femme)'; a dahurban (JjjrypcKoe Hapesne) MBxür 'ABORHOR'. A mongol szó megvan a mandzsuban is (1. ZACHAROV, MaHbA>KypCKOpycCKHR CJiOBapb, 782; SANZEJEV, IZV. Ak. N. SSSR. Hum. 1930, 696. 1.): dablcuri 'CAOR, p«A uero, 3TA>K 3A3HHH, flpyc; ABORHUR, BABORHC, cyryőo, ABypflAHbiR (Ha noAKAaAKe), MHoropHAHbiR, ııacAoeHHbiR'. 11. A mongol dapqur jelentése tehát 'réteg, sor, dupla, több sorból, több rétegből álló stb.' A felsorolt adatokból azonban még nem világlik ki, hogy a török tapqur 'csatasor, csapat stb.' a mongol dapqur-ból származik. Kételyünk azonban eloszlik, ha EvlijS Celebinek az oszmán-török nyelvtörténeti szótár első kötetében (Tamklariyle Tarama Sözlüğü I. s. v. tapkur) idézett, következő helyét tekintetbe vesszük. (A szótár sajnos sohasem közli, hol található az idézett szöveg, csupán a szerző vagy mű nevét, továbbá azt az évszázadot adja meg, melyből az adat származik.) A szóbanforgó idézet a következőképpen hangzik: ,, Asker-i Tatar içre Âl-i Oengizden beri bir kanun dahi var kim bunlar bir sefere gitseler on iki ot 356
