Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A magyar nyelv régi török jövevényszavai

IH Többet mondanak azután a mi krónikásaink, különösen Anonymus. Ezek több helyen arról beszélnek, hogy Magyarországon a honfoglalás idején bolgárok is laktak. Anonymus tizenegyedik fejezetében a következőket olvassuk (Pais Dezső fordítása) : «Azt a földet pedig, amely a Duna-Tisza közén terült el, Nagy Keán, Bulgária vezére, Salán vezér őse foglalta el az oroszok és lengyelek határáig s lakosokul szlovéneket meg bolgárokat tett oda». A magyar tudományos köztudat még mindig úgy tartja, hogy Anonymus tudósításait nem illik elhinni, pedig ezekről számos esetben kiderült, hogy hitelesek és nagybecsűek ; összefoglalva tárgyaltam ezt a kérdést a Hóman Bálint által szerkesztett Magyar Történeiírás Űj Ütjai c. inűben (372—6). Hiteles és becses Anonymusnak a honfoglaláskori magyarországi bolgárságról szóló tudósítása is ; ezt — mint Melich János (M. Ny. XVII. 1. skk., M. Ny. K. i. h.) bebizonyította — a többi magyar krónikákban és külföldi történeti forrásokban található adatokon kívül hely- és folyónevek is igazolják. E nevek két nyelvcsoportba tartoznak, részint szlávok, részint törökök. Ez annak a következménye, hogy az eredetileg török nyelvet beszélő bolgárok a IX. század folyamán elszlávosodnak. Melich János bizonyítása szerint a Nógrád, Csongrád. Tapoly, Zemplén nevek csak a délszlávból magyarázhatók : a Lahore név egy bolgár-török Alp Bars név megfelelője, bolgár-szláv közvetítéssel ; bolgár-török eredetű azután a magyar folyónevek közül a Krassó és a Küküllő.

1 1 A Krassó név Melich János szerint a bolgár-török kara tut .fekete viz, fekete folyó' kifejezésből származott. Kniezsa István a Szent István-Emlékkönyv ben (II, 430. 1. 1. j.) kételkedik c magyarázat helyességében, mert «a legrégibb adatok Kra- és nem Kara- kezdetűek. márpedig sem a magyarban, sem a törökben egy Kara-ból nem fejlődbetik Kra-». Ezzel az ellenvetéssel szemben hivatkozom a török tarkan méltóságnév trakan- alakjára, mely egy X. század elejéről való görögnyelvű bolgár feliratban fordul elő (Beschewliew : Die protobulgarischen Inschriften, 52. 1.) s a mellett szól. hogy a bolgároknál a tar- > tra-, kar- > kra- fejlődést feltehetjük. A Küküllő délszláv eredetű oláh neve, Tárnává, «kökényes»-! jelent. Magától adódik az a gondolat, hogv a Küküllő magyarázatánál 305