Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

lift történetéről szóló fejezetben a következő helyet találjuk: ,1'm eben die Zeit [J. C. 633] starb der Gros-Khaıı, und sein Brúder Tümgno-sche folgte ihm . . . Dieser neue Monarch theilte seine Staaten in zehn Horden oder Gouverneinents. und setzte ihnen einen Chef. mittelst ÍJbergebung eines Pfeils. Davon warden diese zehn Gouvernements die zehn Pfeile genannt". Ez a nyilakra való beosztás sokat szerepel a régi törökökről szóló történet újabb irodalmában. Legegyszerűbb és célunknak legmegfelelőbb lesz ebből az irodalomból Cl. Marquart. Komanen. 37. l..

:1 Thomsen. Turcica 4. kk.) Marquart következő helyét (Komanen, 20.1. 1.) idézni, előre hangsúlyozva, hogy a nyil török neve ok: .

On Oyuz ,die Zehn Oguz'. < »âyvooY&öpot

4 oder On Oy ,die Zehn Pfeile', der offizielle Name der Westtürken *. A nyugati törökök neve tehát on ok ,tíz nyíl', vagy on oyuz ,tiz oguz'. Bennünket ez az oyuz szó érdekel. Mi ez? Marquart (Komanen, 37- 1.) az ok ,nyil' 4" (turfáni) uz .ember' összetételének magyarázna az oguz t, de ezt a magyarázatot elfogadni nem lehet. Nem lehet először is azért, mert az uz szó még némi megerősítésre szorul, de nem lehet azért sem. inert ha az oguz ,nyíléinber'-t jelent, nehezen volnának érthetők az ilyenféle népnevek. mint .tíz nyílember", „három nyílember" stb., különösen, ha meggondoljuk, hogy ugyanazon uépnevek mint ,tíz nyíl", ,három nyíl" is előfordulnak; lehetetlen, hogy itt az ok vagy oguz szó .ember'-t jelentsen, hiszen kétségtelen, hogy a nyíl itt. hogy úgy mondjam, a felosztás jelvénye. (Hogy eredetileg ini volt. az más kérdés.) A dolog megfejtése sokkal egyszerűbb. Az on ok .tíz nyfl' egyenlő az on oyuz-zal, tehát ez is azt teszi, hogy .tíz nyíl' s az oquz-ban levő -z egyszerűen képző, melynek természetével még nem vagyunk egészen tisztában, de megvolta kétségtelen. Az orkhoui jalar .meztelen, csupasz' szóval, mely a kunban ,egyedül, csupán' jelentésben is előfordul, kétségkívül összetartozik az oszmánli. krími jalyr/yz .egyedül' szó. Az oszniánli -diák. -dzyk kicsinyítő képzőnek -dzayyz. -dzyytjz származéka is van: oylan .fiú' — o-,landzyk .fiúcska', adam ,ember' — adamdzayyz .emberke-. 3 Újabban : Ostaa. Zschr. VIII, 289 skk. * Ez az alak hangtani tekintetben nem egyenlő a zs alakkal. Ez bolgár alak, ruig a ?-s alak nem az. 12