Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A törökök és a magyarság kialakulása
305 síthatjuk, ami esetleg kaviárt jelenthet. (Vö. középlatin polygranum — outi piscium = hal ikra Szikszai Fabricius szó jegyzékében, 46a.) A j*ifc*r szót aligha lehet összefüggésbe hozni a latin pisum 'borsó' szóval. Mii jelent az o betű fölött levő különös kis vonás? 5. sor. Az első szó dan aqua, vö. MF. iron don ~ dig. don 'Wasser, Fluss'. Ugyanezen sor második szava : manauona (urmefn )tum: iron rnándy 'Weizen', ABAEV, OsJaz. I. 59 : manay (~ dig. mándad) -)- on szuffixum, amely főnevekből képez melléknevet a magyar -féle szónak megfelelően (MILLER : Grdr. 92 1., 19. pont; ABAEV. 594.1.) -F az ismert -a végződés. Vagyis a jelentés : 'búzaféleség'. A furmerUum adat (MEZEI LÁSZLÓ olvasata) természetesen elírás a latin frumentum helyett. (HARMATTA JÁNOS a mniwuomi szóról kifejtett magyarázatomat valószínűtlennek tartja. Vö. 257-8. 1., 5. pont.) 6. sor. A hatodik sorban elől áll a zab neve : Zabar amma. de az itt mutatkozó jász zabar szó megfelelőjét az oszétban nem találtam. Vö. magyar zab (de nem zabar); BesztSzj.: zab 'pabulum'. A sor másik fele a 'széna' nevét tartalmazza : buraz fenufm). A huraz adatot A«!«w-nak kell olvasnunk, s ez összevethető az osz. (MF.) %os (iron) ~ Xyaeá (dig.) 'Heu, Heilkraut. Mittel' szóval. 7. sor. A hetedik sor elején ezt találjuk : karbarh arpa. Az értelmezd szó a magyar árpa. Az árpa szó a magyarban török jövevényszó és a szójegyzékben önmagában véve török szó is lehetne. Ez azonban teljesen valószínűtlen, mivel a jegyzékben több magyar értelmezés van, míg török értelmezés egy sincs. Ami pedig a barbae* szót illeti, ez azonos az osz. (MF.) kárvüdz 'vierzeilige Gerste', 'sechszeilige Gerste' szóval. A szó jász alakjának végső mássalhangzója alighanem zöngétlen. Ugyanezen sorban a második jász szó a huear, amit egy nem egészen szabályosan írt szó magyaráz. Világos, hogy ebben az alakban a magyar köles 'Hirse' (régi alakjai : cules-, kvles-, kewles, keles, k tides, köles, keöles) szó rejlik, s a megfelelő jász szó : hurar az osz. /or, XV a r 'Hirse, Korn' (MILLER : Grdr. 38. 1.) ; MF. iron %or ~ dig. xyar 'Getreide, Kom'. (ABAEV : npoco : j&y, dig. jagü). A magyar szót MEZEI L. kavules-nek olvassa. 8. és 9. sor. 8. sor: ro/O ((o'(e'jte) eoeta. A latin cocta jelentése 'főtt', és ez a jelentés az előtte álló 'köles' szóra vonatkozik. Tehát főtt kölesről van szó, és a rafa szónak megfelel az oszét, illetőleg iron kas ~ dig. kasa 'Grütze, Grützbrei' (MF.) szó. Az áthúzott (o'ferjte betűcsoportot MEZEI LÁSZLÓ a következőképp magyarázza : a e betű a eoeta szó kezdő betűje ; az utóbbi szót a lejegyző újból leírta s a fölöslegessé vált r betűt a fot[er]t betűkkel együtt áthúzta. A /o'/e'/t szó pedig (MEZEI szerint fet) nem más, mint a magyar főt(t) ~ fét ~ 193
