Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A törökök és a magyarság kialakulása
150 K á s z o n s z é k. Halom nem. (Szék. Okit. I., 298. I.) S e j) s i szék. Aghaz nem, 1427, 1508, 1509. (Szék Okit. III., 44., 171., 172., 175. 1.) Koroniza ág. 1508 : Koranıza (Szék. Okit. III., 171. I.), Coroniza (u. o. 172.1.). 1509 : Koroneza (Szék .Okit. III., 175.1.) E két sepsi-széki név hitelességében kételkedem. Az Aghaz nem először egy oly oklevélben fordul elő, melyben Kusalyi Jakcs János székely ispán bizonyítja, hogy Zsigmond király Sepsi-SzentGyörgyön tartott törvényszékén a Gidófalvi családot az Aghaznemből való igazi nemes székelyeknek elismerte. Feltűnő, hogy ennek a Zsigmond-kori oklevélnek a dátuma a ránk maradt másolatban 1527. Feltűnő azután az, hogy az Aghaz nem „igazi" nemessége annyira hangsúlyozva van („de vero et certo genere nobilium Siculorum wlgo Aghaz nominatorum"). Szabó Károly a következő megjegyzést teszi az oklevél végére : „Szentgyörgyi és Bazini Péter erd. vajda és székely ispán 1508-ban kelt ítélet levelének 1782-diki hiteles átiratából, Bodor Tivadar sepsi-szent-györgyi ügyvéd birtokában." (Szék. Okit. III. 44. 1.) A következő oklevelek, melyekben az Aghaz nem ós ennek Koroniza-ága előfordul (Szék. Okit, III., 170. skk. 1.) arra vonatkoznak, hogy a Bodor-családot az Aghaz-ne m Koroniza-ágának tisztsége megilleti. Az első ilyen oklevél 1608 dec. 15-én kelt ós „Szentgyörgyi és Bazini Péter országbíró, erd. vajda és székely ispán 1509. jan. 6-án kelt ítéletleveléből" való. A második 1508 dec. 21-én kelt s szintén a fent idézett ítéletlevélből való. A harmadik 1609 jan. 6-án kelt : „A maros-vásárhelyi kir. táblának Bodor Antal részére 1782-ben kiadott hiteles átiratából, mely megvan dr. Bodor Tivadar sepsi-szentgyörgyi ügyvéd birtokában." Ezekben is szerepelnek ilyen kifejezések, mint : „in vero genere Nobilium Sciulorum Aghaz vocato." A Zsigmond-kori és a XVI. =zázad elejéről való oklevelek tehát ugyanazon sajátságos kiemeléssel, ugyanazon kifejezésekkel emlegetik az Aghaz nemet. Mindehhez hozzájárul még az Aghaz és Koroniza nevek furcsa alakja, melyeket sehogy sem lehet a régi magyar nevek közé beilleszteni. Az Aghaz nevet illetőleg Szádeczky (A székely nemzet tőrt. 27.1.) az Agház, Aggház, Ákos olvasatok lehetőségét véti fel, a Koronizá1 hajlandó volna Koronká-neik olvasni ; ezt Szabó Károly a Szék. Okit. idézett kötetében Koroniczá-nak olvassa. Odwor ág. 1525 : „arboris seu linee Odwor sedis Sepsy". (Barabás: Szék. Okit. 401. 1. ; a kiadó az Odwor szónál megjegyzi : „A tulajdonnév az oklevél írójának sorközi betoldása. A névben valószínűleg elhomályosult o betűt újabb korban tintával ki akarván javítani, elmázolták".) * Lehet-e ezeknek a nem- és ágntveknek haszrát venni a székely nép kialakulása kérdésérek vizsgálatárál ? Itt két szempont jön különösen tekintetbe. Az első az. hegy a nern121
