Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

156 hasonló török közszavakkal való összevetésén alapulnak, — minden, az illető nevek eredetére, történetére vonatkozó magyarázat nélkül; a tizenöt közül öt esetben súlyos hangtani akadályok is vannak. A tárgyalt két főbizonyíték elestével nem jönnek számba Thúry kisebb bizonyítékai.

1 Harmadik bizonyítékul felemlíti Thúry, hogy ,,a hím-avarok története csak egyévi megszakítás nélkül is folytatódik a székelyek történetében", mert hiszen a nemzeti hagyomány szerint a székelyek hunok, mely név az avarokat jelzi. Negyedik bizonyíték volna a Baján helynév, mely Bajan avar kagán nevének felel meg ; előfordul Vas és Sopron megyében ; ,,Ung megyében . . . van szintén egy Bajánháza, a székelyes nevű Botfalva és Lukaháza szomszédságában". Megjegyezhetjük, hogy Botfalva és Lukaháza nem igen illenek az avar korba ; Baj, Bajka, Vajk, Baja, Bajon, Baján, Bajcs hely- és személyneveink mind a török baj : ,gazdag, gazda, úr' szóval függenek össze, s ebből a szóból származik Bajan avar fejedelem neve is, de a fenti magyar neveknek nem e fejedelmi név volt a forrása, hanem a későbbi magyarországi törökség.

2 Ötödik bizonyítéka Thúrynak a Csigla név, hatodik bizonyítéka a székely név ; ezeknek török eredetét Thúrynak sikerült kimutatni, de ami török, az még nem avar. E két névmagyarázatról különben fent bőven szóltam. Thúrynak tehát a székelyek avar eredetét bebizonyítani nem sikerült. Meglehetősen el van terjedve még ma is a székelyek magyar eredetének elmélete. Engel' vetette fel ezt a gondolatot, melyet azóta a magyar tudomány számos művelője képviselt; szerinte a székelyek Etelközből menekült magyarok (zurückgelassene Ungrische Wáchter), kik az ismeretes etelközi bolgár-besenyő veszedelem alkalmával jöttek Erdélybe. Ez a gondolat, legalább ebben a formában — mint annyi más, amely a székely kérdés megoldására vonatkozóan felvetődött — puszta ötlet, semmivel sem bizonyítható. Más alapon és jóval nyomatékosabban képviselte a székelyek magyar eredetének elméletét Hunfalvy Pál. Szerinte ,,az árpádi királyok telepíték azokat határőrükül, azaz székelyekül, Erdélynek keleti határaira".

4 Bővebben kifejtette elméletét „A székelyek. Felelet a székelyek scytha1 Erd. M. XV., 204. skk. 1. 3 Gombocz : Árpádkori török személyneveink. 45. 1. 3 Gesch. d. Ungrischen Reichs. I. 1797. 281. 1. 4 Magyarország Ethnographiája. 1876. 379. 1. 111