Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A törökök és a magyarság kialakulása
159 Ez az a török nép, melyről biztosan tudjuk, hogy a honfoglalás ideje körül csatlakozott a magyarokhoz. Kettős csatlakozást vennék fel. Az első — melyről Konstantinos Porphyrogenneto8 és Anonymus tudósít bennünket s mely alkalommal a kabarok mára magyarnyelvet is megtanulták— még Dél-Oroszországban történt. E csatlakozás után a kabarok hadi és politikai tekintetben még meglehetősen laza összefüggésben voltak a magyarokkal. Tudjuk, hogy a törökös szervezetű népekné' az egyes törzsek annyira önállóak, hogy közös fejedelmük néha nincs is. És hogy ezek a kabarok mennyire önállóak voltak a magyar törzs-szövetségben, azt világosan mutatja az Admonti Évkönyvek feltűnő és sokatmondó adata a 881-ik évre vonatkozólag : „Primum bellum cum Vungaris ad Weniam. Secundum bellum cum Cowaris ad Culmite", melyben a kabarok önállóan szerepelnek, ahogyan soha, egyetlen más magyar törzs sem szerepel. így érthető az, hogy Mén Marót kazárjai, kik természetesen a kabarok egy részével azonosak, a 890-es években már mint külön nép élnek Magyarországon, mely népet e magyaroknak meg kell hódítani. A székelyek, Anonymus szerint, a bihari kazárok közelében élnek — nem tartom lehetetlennek, hogy a székelyek e kazár-kabaroknak egy önálló törzse, mely a honfoglaláskor immár másodszor csatlakozik a magyarokhoz, mint ahogyan Mén Marót kazár-kabarjai is Magyarországon másodszor kapcsolódnak a magyar törzs-szövetséghez. Egy ilyen kettős csatlakozásban — a törökös szervezetű népek alakulási szokásait ismerve — nincs semmi feltűnő. Ilyenformán magyarázatot nyerne a hagyománynak azon állítása is, mely arról szól, hogy a székelyek régibb lakói Magyarországnak, mint a magyarok. ,,A hagyományból nyilvánvaló, hogy a XI. században a székelyeket Magyarország honfoglalás előtti lakóinak és Attila népének tartották. Ez a tudat minden alap nélkül nem alakulhatott ki. A X. század vége óta betelepülő besenyőket, bolgárokat, kunokat sohasem mondta senki őslakóknak" — írja Hóman Bálint. 1 Egy másik, sajnos, szintén nem egészen meggyőző bizonyítéka volna a székelyek kabar eredetének az, melyet Pais Dezső Magyar Anonymusa „Székelyek" c. jegyzetében a következőképen fogalmaz : „Az Anonymusnál szereplő bihari kozárok meg az Edömén-féle kunok (illetőleg kumánok) mellett szintén a honfoglaló kabarok egyik nemzetségét 1 Magyar Történet. I., 124. 1. 106
