Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

162 kifejezést adott — úgy látom, igen fontos egyeztetések is vannak, amelyek a török őskor kutatása alkalmával nem mellőzhetők. Helyesnek gondolom MUNKÁCSI egyeztetései közül a következőket. 1. Östörök *burc, buruc 'bors' ~ óind' marica- (m.) 'borscserje' (nom. maricah, maricas); óind marica- (n.) 'bors' (nom. marifam).* Az Etymologiai Szótár bors címszó alatt a magánhangzók nagy eltérése miatt valószínűtlennek tartja az egyeztetést. Ügy látom azonban, hogy ez az eltérés csak látszólagos. Az óind szóvéf i -a- eltűnése, mint következő példák bizonyítani fogják, szabályos. A második szótag «-ja a törökben az óind »-vei szemben nem feltűnő. De az első szótagbeli óind a ~ török u—y megfelelés sem szabálytalan, mert a törökben egyrészt az a > y fejlődés és az a ~ y váltakozás, másrészt az y ~ u váltakozás egészen közönséges. A kumandi-török myrí alak kifogástalan megfelelője az óind alaknak, s ha ez a kumandi alak esetleg újabb is — ami nem egészen kétségtelen — a benne látható hangjelenségek östörök viszonyokra mennek vissza. (A burc alakjait a különféle török nyelvjárásokban 1. az Etymologiai Szótárban.) 2. Török syra 'sör, bor' ~ óind surO- 'ein geistiges Getránk'.

1 Vö. Codex Cumanicus sira 'vinum'; altaji, teleut, szagáj, kojbál, kacsinc, kirgiz, kazáni (RADLOFF), karacsáj (PRÖHLE) syra 'Bier'; baskír [KATARINSKIJ] hyra 'ua.'; toboli (GIGANOV) sra; csuvas (PAASONEN) sSra 'ua.'; kojbál (CASTRÉN) será 'ua.' ~ óind súrolnom. surd) 'ein geistiges Getránk', vorzugsweise 'Branntwein', namentlich 'Kombranntwein', 'Liqueur' (BÖHTLINGK—ROTH) ; a^esztai huri 'Name eines alkoholischen Getránkes, MUchwein, Kumys' (BARTHOLOMAE). A jelentésekben mutatkozó eltérés, illetve ingadozás nem okoz nehézséget. A szanszkrit szó jelentésére vonatkozólag MUNKÁCSI «Arja és kaukázusi elemek» c. munkájában (545. 1.) idézi KUHN véleményét (Ztschr. f. vergl. Sprachf. auf dem Gebiete d. indog. Spr. XXXV, 314), mely szerint a sur i régi receptjei inkább sörre, mint pálinkára mutatnak.

4 Az első szótagbeli u > y változás, továbbá a magashangú alakváltozat a törökre jellemző. 3. Török tana 'fiatal tehén' ~ óind dhena- 'müchende Kuh'.

5 Vö. csagatáj, krimi, karaim, kazáni (RADLOFF) tana 'eine 1 Az indoiráni adatok összeállításában GAÁL LÁSZLÓ és TELEGDI ZSIGMOND volt segítségemre. • Keleti Szemle VI, 377. 3 MUNKÁCSI : Nyelvt. Közlem. XXIV, 407.; Arja és kaukázusi elemek, 545; Keleti Szemle VI. 379; KANNISTO, Die tatarischen Lehnw. im Wog. 174. * V. ö. még LAUFER : Sino-Iranica, 240. J MUNKÁCSI : Nyelvt. Közlem. XXIV, 406; MELICH : Magyar Nyelv XXIII (1927), 552; az egyeztetés eredetileg MATYAS FLÓRiÁNé, 1. Magyar Nyelv XXIII, 547. 89