Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A IX. századi magyar történelem főbb kérdései: Magyar Nyelv XLI (1945), 33-55
.131 szokásban volt a császár Levediá -ját a mohamedán forrásokban leírt, szintén „régi", vagyis 889 előtt, magyar hazáv«ü azonosítani, annál is inkább, mert Gardizínel a magyarok egyik határfolyója az Atil nevpt visel., es igy magatol adodott az a feltevés, hogy ugyanez az Atil rejtezik Konstantinos Atelkuzu-\ában is. Erre az alapra épültek azok a kombinációk, amelyekben az araboknál leírt magyar haza Etelköz-zel azonoB. Azonban a nyelvészetileg tájékozott kutatók eszrevetteK, hogy az atil szó túlságosan ingoványos alap ahhoz, hogy ilyen messzemenő kombinációt lehetne rá építeni, s így mind több pártolója akadt FEHÉR magyarázatának, aki meggyőző Konstantinos-magyarázatát azzal a feltevéssel toldotta meg, hogy a mohamedán forrásokban leírt magyar haza Konstantinos Levediá-jávai azonos. Újabban ZICHY ÓS MINORSKY közvetítő elméletet állítottak fel: a mohamedán források magyar hazája részben Levediá-\al azonos, tudósításuk bizonyos később interpolált részei azonban Etelköz-re vonatkoznak. Mindezek az elméletek elfogadhatatlanok, mert Konstantinos és a mohamedán írók tudósítását csak földrajzi szempontból nézik, és nincsenek figyelemmel a görög ós az arab forrás között levő áthidalhatatlan tartalmi ellentétre. A mohamedán forrásoknak nézetünk szerinti helyes magyarázatából kiderül, hogy a császárnak a Levedias előtti magyar történetről nincsen tudomása. Ezzel 6zemben arab forrásunk közvetlenül a Levediast megelőző korra vonatkozik. A mohamedán forrás valamikor 870 és 889 között keletkezett. A magyarokat mint független népet írja le, amely a kazároknak ellensége. A kettős királyság intézménye van meg náluk. Konstantinos leírásában viszont a magyarok a kazárok alárendelt szövetségesei, é6 a császár úgy tudja, hogy sohasem volt vezérük. A mohamedán forrásokban leírt 870 és 889 közötti magyar haza a Don és az Al-Duna között volt. Ugyanazon a területen tehát, ahol később az őket leváltó besenyők táboroztak. Ha a császár TÖ naXaióv-ja meg nem zavarta volna kutatóinkat, világosan beszélő történeti adatok alapján más uton is errer az eredményre jutottak volna. Itt, a Don és az Al-Duna között jelennek meg először a magyarok mint régészeti emlékeikben is (Verchne Saltovo) a törökségtől különváló népcsoport. 833 táján ellenséges viszonyba kerülhettek a kazárokkal. Bizonyára ellenük is építettek a kazárok a donmenti Sarkéit. Itt, az Al-Dunánál harcolnak 836-838 táján (Georg. Cont.; vö. MORAVCSIK, ByMntinoturcica I 142). Bizonyára ők zárták el 839 ben a Konstant.napolybol Kazáriába igyekező követség útját (vö. köz/V*"'.,*! 11'*, } áTn& k Porteni a szláv törzsek 860 táián j í i î ^'! mbe n találkozott velük Szent Cirill »bU tajan a kazár kaganhoz utaztában (Vita S Cyr 8 fej • 54
