Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

A IX. századi magyar történelem főbb kérdései: Magyar Nyelv XLI (1945), 33-55

sı Maga a Levedia-fogalom nem lehetett hosszú életű. Annak hogy a magyarok Levedias előtt is itt laktak volna, bizonyítéka nincs, s GYÓNI (i.m. 80. jegyz.) helyesen mutat'rá arra, hogy „a helynévadás gyakorlatával ellenkeznék az, hogy kétszáz éven át lakott hazájukat a magyarok a legutolsó ottani uralkodójuk nevéről nevezték volna el". A Levedia fogalomnak ez a Konstantinos szövegével össze nem egyeztethető, tágabb értelemben vett használata jellemzi egé6z őstörténeti és régészeti kutatásunkat. A császár a 39. fejezetben azt mondja, hogy a magyarok három évig laktak együtt a kazárokkal. Ezt csaknem minden kutató valami hosszabb időszakra nyújtja ki hivatkozással arra, hogy ugyancsak a császár szerint ez alatt az idő alatt a magyarok részt vettek a kazárok minden háborújában, ami szerintük elképzelhetetlen, ha csak három éves együttélésről volna 6zó (MARQUART hú6z évre gondol, Streifzüge 33; 6okan háromszázra, mások pedig kétszázra). Ez az érv azonban elveszti bizonyító erejét, ha meggondoljuk, hogy pl. Ibn Rusta 6zerint (MHK. 154) a kazárok minden évben megtámadják a besenyőket. Az arab forrást megerősíti Konstantinos is (Admlmp. 3. fej.): „A turkok nemzete szintén nagyon tart az említett besenyők nemzetétől, mert gyakran szenvedett tőle vereséget". Mindezek előrebocsátása után könnyen meg fogjuk érteni a magyarság IX. századi földrajzi helyzetére vonatkozó elméleteket. MARQUART a Streifzügében nem foglal világosan állást a Lepedia-kérdésben. Előbb (32) hivatkozik arra, hogy a Konstantinos szerint Levediá1 átszelő Khingylos nem azonos az Ingul-hl, mint azt előtte (és utána is. ILJINSKIJ i.h.) feltették, hanem — mint JERNEY mondja— a Malocsnája mellékfolyójával, a Csinhul-\a\. Minthogy az előbb előadottak szerint Levedia nyugati határa valószínűleg a Dnyeper, a Don és Dnyeper közötti Csinhul folyó valóban a legelőbb jöhet számításba. Toldásainak és javításainak utolsójában MARQUART arra gondol, hogy a Khingyloı a Don 06 a Kubán között az Azovi-tengerbe ömlő Jeja (530, 2. j ). Azt, hogy miért változtatta meg véleményét, nem mondja meg. ILJINSKIJ (i. h.) és MACARTNEY (i.m. 91) meg is jegyzik, hogy MARQUART eljárása érthetetlen. Ez a „javítás" azonban nagyon I6 érthető. MARQUART ugyanis (32) a magyarok régi hazáját határoló G a rdlzí-fóle két folyót a Donnal és a Kubánnal azonosítja. Ezzel azonban kirívó ellentében áll a K o ne t a n t i n o s-féle Khingyfos-nak JERNEY szerinti magyarázata, mert így Levedia fő folyója Levediá-n kívül folynék. Ezért emlegeti tehát MARQUART a javításban a Don és Kubán közti Jejá-t. A Kmgylos-t FEHÉR GÉZA PAULER nyomán a Doneccel azonosítja (Századok LXIX, 141), mások ma is JERNEY magyarázatát fogadják el. A másik lehetséges magyarázatot a Magyarságtudományi Intézet összefoglaló kötetében adtam elő (100—5). Elképzelhető 51