Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A IX. századi magyar történelem főbb kérdései: Magyar Nyelv XLI (1945), 33-55
277 Az elbeszélés maga nem teljesen világos. Annyi bizonyos eeak, hogy a 934-i magyar portyázás és valami előbbi esemény van benne összekeverve. MARQUART nézete szerint (Streifzüge 528; vö. Komanen 26) a főszereplők a bolgárok és a besenyők. Valószínűleg ez a gondolat volt MACARTNEY magyarázatának alapja, aki a bizánci-bolgár történelem egy mozzanatát keresi ebben a tudósításban. Abból, hogy Mas'odí szerint W.l.n.d.r Bizánc keleti határán volt (MARQUART, Streifzüge 69 fordítása: „északkelet" már értelmezés, nem fordítás), VALIIM ROSEN után, de MACARTNEY értekezésének figyelembevétele nélkül, arra a következtetésre jut, hogy ez a W.l.n.d r azonos az Ibn A'tamnál említett kaukázusi w.l.n.d.rrai (KCsA. III, 47— 51), s így M a e'q d î történetének ez a része is valami kaukázusi eseményre vonatkozik. Egyébként a földrajzi háttér világos: a w.l.n.d.r népek Kazária, Alánia c's nyugat között laknak, sőt a PontU6t is elérik. Hasonlóan írja le Konstantinos a besenyők országát a X. században (Admlmp. 37. fej.). A történet részletes elemzésével mo6t nem fogalkozhatunk. Lényeges számunkra az, hogy a w.l.n.d.r név itt a bolgárok, besenyők é6 magyarok összefoglaló neve. Amint tudjuk, a honfoglaló magyarok ungar neve az ono^ur-nak egy változata. Most tehát ugyanennek a névnek (onoğur onogundur) egy másik változatát találjuk meg a magyarokkal, az onogundur eredetű bolgárokkal és besenyőkkel kapcsolatban. Ha Mae'adí történetét még nem is sikerült teljesen tisztázni, a w.l.n.d.r népeknek ez a felsorolása már magában értékes adata őstörténetünknek. Látjuk belőle, hogyan ment át egyik nomád nép neve egy másikra egy-egy közö6 válalkozás nyomán. Ami a „görög város" W.l.n.d.r nevét, illeti, valószínű, hogy nem a w.l.n.d.r népek kapták nevüket erről a városról, hanem megfordítva. Az İ6 lehet, hogy itt csak M a sod inak vagy forrásának alkalmi névadásáról van 6zó. Mas'ndl nem nevezi meg forrását. Mindenesetre érdekes, hogy míg az onogundur név bizánci források hallgatásából ítélve már korán eltűnhetett, a keleti w.l.n.d.r változatot még a X. században is megtaláljuk. A w.l.n.d.r egyébként a w.n.n. d.r elhasonulásos alakja. Ez oly módon keletkezhetett, ahogy a magyarban Nándorfejérrufr-ból később Ldndorfejirvár lett (P D.). Kiejtésük minden bizonnyal wulundur, illetőleg wunundur lehetett, mert már MARQUART İ6 rámutatott arra (UngJb. IV, 275), hogy a prothetikus w-, mint a csuvasban, itt is valószínűleg a labialis kezdő magánhangzó miatt keletkezett. • Egészen más az a kép, amelyet Konstantinos császár a magyarok országáról és szervezetéről a 889-et közvetlenül megelőző és követő időkre vonatkozólag feljegyez. A 38. feje47
