Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A IX. századi magyar történelem főbb kérdései: Magyar Nyelv XLI (1945), 33-55
277 császár MeráXr) MopuPía-ja volt. A Gardízi-félc m.r dütban tehát a morvák nevét kell keresnünk. Az a folyó, amely Gar dizi szerint a begynél ered és annak oldalánál folyik, az Al-Dunának valamelyik mellékfolyója lehet. Ezzel megérkeztünk oda, ahova TIIURY már 1896-ban eljutott (Századok XXX, 801). Az ltil-ben már ő is a Dont, a Dübában pedig a Dunát kereste. Ami Bak rínak a magyarok kaukázusi szomszédságára vonatkoztatott 6orait illeti, azoknak túlságos fontosságot tulajdonítani aligha lehet. Ha ugyanis feltesszük, hogy Bakri tudósítása elején Ibn R u 6 t ának és többi társainak közö6 forrását használja, a végén pedig más forrásból a magyarok egy másik kaukázusi hazáját írja le, akkor valószínűleg túlságosan 6okát. teszünk fel erről az egyébként elég felületes kompilátorról. Nem látszik alaptalannak MINORSKY feltevése (i. m. 459), aki úgy gondolja, hogy Bakri voltaképen a kazárok kaukázusi szomszédait tulajdonítja a magyarokéinak azon az alapon, hogy Ibn Rust a, s így talán az ősforrás szerint İ6 a kazárok körülsáncolták magukat a magyarok és más szomszédaik ellen. Bakri tehát a kazárok más szomszédaival, azaz a Bak rínál említett két kaukázusi néppel a magyarokat is kapcsolatba hozhatta. Ez a magyarázat lényegében már KMOSKónál is megvan (Történeti Szemle 1929. XIV, 3G). Gardizínek a magyarok nyugati szomszédairól szóló tudóeítását tehát MARQUART ós MINORSKY feltevései alapján érthetővé lehet tenni. Magyarázatunkat ellenőrizhetjük a Hudod al-'ülam néhány adatának segítségével. A Hudndban a magyarok délnyugati szomszédai a m. r. trűt-nak, illetőleg w. n. n. d. r-nek nevezett népek. A Hudodnak számunkra két igen fontos tanulsága van: első sorban megállapítható belőle, hogy a magyarok nyugati szomszédsága az ősforrásban is megvolt, másod Borban pedig a Hudod földrajzi szempontból végső bizony ítékot szolgáltat arra nézve, hogy a Gardizi-féle „bal" (nyugati) határfolyót a Kaukázus vidékén keresni nem lehet. Igen fontos a ir. n. n.d.r ós m.r.uât népneveknek a H u d Q dban található alakja. Az utóbbit Gar d ízi m.r. dőí-nak írja. Ha MiNORSKYVal együtt a morva nép nevét keressük ezekben a változatokban, akkor a Hudod névalakja feltevésünket erősen támogatni fogja. Ezt esetleg murua-nak is olvashatjuk. A G a r d i z i-féle n. n. d. r-ről a Hudn dban kiderül, hogy helyes alakja a u\n.n.d.r. A « elmaradása Ga r d í z inéi azzal magyarázható, hogy a u(a) az arabban ós az újperzeában'és' jelentésű kötőszó, s miatta^hasonló íráshihák gyakran 6zoktak keletkezni. A te. n. n.d.r név má6 forrásokból is ismerős. Megtaláljuk abban a levelezésben is, amely József kazár kagán és egy spanyolországi zsidó között folyt le. Ebben a kagán a Z6idó érdeklődésére válaszolva elmondja, hogy a kazárok orszá44
