Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A IX. századi magyar történelem főbb kérdései: Magyar Nyelv XLI (1945), 33-55
277 rokról szóló tudósítása tehát 889 előtt keletkezett. Az oroszok ról és szlávokról 6zóló tudósítás valószínűleg a 862 előtti állapotokra vonatkozik. E szerint a tudósítás ezerint ugyanis Kievben még nem a normannok uralkodnak, és az oroszok még messze északon élnek. Az Orosz Krónika 6zerint a szlávok már 862-ben meghívták Aekoldot és Dirt, bogy uralkodjanak a szláv törzseken. Ezeknek az adatoknak alapján MARQIIAHT az ősforrás keletkezési idejét 862 előttre teszi. Már Ibn Rustának ós társainak közvetlen forrását sem sikerült teljes bizonyossággal meghatároznunk. Még nehezebb azonban az ősforrás szerzőjének felkutatása. Bizonyos lehetőségek mégis ezen a ponton is kínálkoznak. A IX. századi arab írók közül kettőről is tudjuk, hogy a Bizánc szomszédságában levő népekkel munkáikban foglalkoztak. Ezek közül az egyiket, M us 1 i m ibn Abi Muslim al-Jarmit tartotta már HARKAVY ÓS utána MARQUART is (Streifzüge 28—30) az Ibn Rustánál és társainál található, az északi népekről szóló leírások ősforrásának. Muslim 845 ben szabadult bizánci hadifogságból. Nevet Ibn Hurradúdbih említi, és elvesztett munkájának néhány bizánci és balkáni vonatkozású részletét idézi is. HARKAVY feltevésével 6zembem KMOSKÓ rámutat arra, hogy Muslim a müvéből fennmaradt idézetek tanúsága szerint a Fekete-tengert nevezte kazár tengernek, ezzel szemben Ibn Rusta és társai a Káspi-tengert hívják így (vö. MINORSKY i. m. 422—3). Egy másik volt bizánci hadifogolyra, Húron ibn Yahyúra gondol MINORSKY (i. m. 320, 424), akit Ibn Rusta idéz többször. M ARQUART úgy gondolta, hogy H áronnak beszámolóját a benne található kronológiai vonatkozásokból ítélve 880 és 890 között kellett írnia. Minthogy azonban Haran I. Basileios (866—886.) uralmára bizonyos távlatból tekint vissza, sokkal valószínűbb, hogy Hiran 890 és 900 között írt (MINORSKY i. m. 423—4). MINORSKY úgy gondolja, hogy Ibn Rustának és társainak az északi népekről szóló tudósításában is vannak Hür óntól származó adatok, amenynyiben a magyarok leírásában etelközi, tehát 889 utáni elemeket is találunk. Ilyenek volnának MINORSKY szerint (i. m. 422) a magyarok nyugati szomszédaira, vagyis a dunai bolgárokra vonatkozó megjegyzések, amelyek csak Gardizinél és a Hudûd al-'a lamban vannak meg, ós MINORSKY szerint Harnn nyomán készült későbbi betoldások. MINORSKY hivatkozik arra, hogy Hüron a szerbek megtéréséről is tud, és valóban H a r o nnak az I b n Rust ánál fennmaradt, a Balkánra vonatkozó adatai azt mutatják, hogy Har on a balkáni viszonyokról kitűnő forrásból vett igen pontos adatokkal rendelkezett. MINORSKY érvelése még 6em fogadható el. Húron ugyanis egy helyen (Ibn Rusta: BGA. VII, 126, 17—23. sj elmondja, hogy Bizánc városába hÚ6z napi távolságból, a bul{jar-ok földjéről egy vízvezetéken folyik a víz. Egy harmada 40
