Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

A IX. századi magyar történelem főbb kérdései: Magyar Nyelv XLI (1945), 33-55

•M „A tőlük balra levő folyónál (itt a szöveg kiegészítésre szorul), a szlávok közelében egy rómaiakhoz tartozó nép van, akik keresztyének, n.n.rf.r.-nek hívják őket. Többen vannak, mint a magyarok, de gyengébbek. A két folyó közül az egyiket Atil-nak hívják, a másikat pedig Düba-nak. Ha a magyarok a folyó part ján vannak, onnét látják az n. n. d. r.-eket. A folyó partja felett egy nagy hegység van. Egy folyó ered ott és oldalánál folyik. E mögött a hegy mögött egy keresztyén nép lakik, amelyet m.r. dáí-nak hívnak. Ezek és a n. n. d. r.-ek között tíz napi távolság van. A m.r.dât nagyszámú nép. Ruhájuk emlékeztet az arabokéra. Öltözetük turbánból, ingből és kabátból áll. Megművelt földjeik és szőlőik vannak, vizeik a felszínen folynak, 6 földalatti csatornáik nincsenek. Állítólag többen vannak, mint a rómaiak, ök külön nemzet. Leginkább az arabokkal kereskednek. Az a folyó pedig, amely a magyaroktól jobbra van, a szlávok felé, majd onnan a kazárok vidékei felé folyik. A kettő közül ez a nagyobbik." Ezután megint egy közös részlet következik a magyarok és szlávok kapcsolatairól. Ez a részlet mind a három forrásban megvan. Ibn Rusta „Meg-megrohanják a szlávokat é6 addig mennek a parton a foglyokkal, amíg a rómaiak országának egy kikötőjébe nem érnek, amelynek K. r. ba neve. Azt mondják, hogy a kazárok régebben körülsáncolták magukat a magyarok és az országukkal szomszédos más népek ellen. Amikor a magyarok K. r. á-be érkeznek a foglyokkal, a rómaiak kimennek eléjük és ott kötnek vásárt." Bakrí „Hatalmuk kiterjed mindazokra a 6zlávokra, akik közel laknak hozzájuk. Élelmiszerekből álló 6Úlyo6 adót vetnek ki rájuk, és úgy kezelik őket, mint foglyokat." Gardízi „A szlávokat meg-megtámadják, és foglyokat ejtenek közülük . . . Állandóan fosztogatják a szlávokat. A magyaroktól a 6zlávokig tíz napi út van. A szlávok (földjén) egy város van, amelvet lFnnm(?)-nak neveznek." Bak rí a magyarok határairól még a következőket jegyzi meg: „Országuk egyik határa eléri a rómaiak határát. Másik határuknál, amely eléri a pusztát, egy hegy van. Azt a népet, 37