Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A Rézváros: Antik Tanulmányok VII (1960), 211-16
456 Az arab Nagy Sándor-regény Rézvárának földrajzi helyzetét illetőleg kétféle meghatározást találunk forrásainkban: az egyik szerint a Réz vár a legtávolabbi keleten, a másik szerint a legtávolabbi nyugaton volt. Az elmon dottak értelmében ez az ellentétes meghatározás semmiféle nehézséget nem okoz. A Rézvár ugyanis, amint láttuk, eredetileg a történeti és valóságos török Rézvár neve volt a T'ien-san vidékén, tehát a legtávolabbi keleten. Az arab változatokat megelőző régi szír Nagy Sándor-regényben már megtörtént a Nagy Sándor-regény Drágakő városának és a történeti Rézvárnak az azonosítása. A későbbiekben természetes folyamat volt, hogy az Oikumené nyugati peremén levő heraklesi oszlopok képzete szintén összekapcsolódott a Rézvár-motívummal. így teljesen érthető, hogy a Rézvár az arab forrásokban hol az Oikumené nyugati, hol pedig keleti végein jelentkezik. A Rézvár-fogalom itt már teljesen a mitológia világába, a világvége-motívumok közé tartozik. Az arab Nagy Sándor-hagyományok egy része azonban nemcsak a Rézvár nevet használja, hanem ugyanezt a várost még a Jábalqü. ill. Jábarqü (sok var. lect.-al) nevekkel is megjelöli. Vannak olyan tudósítások is, amelyek szerint voltaképpen két városról van szó, amelyek közül az egyik a legtávolabbi keleten, a másik pedig a legtávolabbi nyugaton fekszik. A Jábalqü. illetőleg Jábarqd (vannak olyan variánsok is, amelyeknek végén egy -t is található, tehát Jábarqát) névalakoknak eredete tudomásom szerint eddig teljesen tisztázatlan. Az elmondottakból azonban nyilvánvalóan adódik, hogy a, kérdéses nevet minden emendáció nélkül Jábarqát-nak olvashatjuk, amelyben az újperzsa zabarjad szabályos középperzsa előzményét láthatjuk. Minthogy a kérdéses újperzsa szó jelentése 'emerald, topáz', aligha kétes, hogy itt a görög regény Drágakő- (Zafir-) város nevének megfelelőjével állunk szemben. Ennek az etimológiának a helyességétől függetlenül is fel kell azonban hívnunk a figyelmet a Jábalqát ~ Jábarqát névben az l és az r váltakozására Már Nöldeke is rámutatott ugyanis arra, hogy ugyanez a váltakozás a szír Nagy Sándor-regényben, sok más nyelvi és tárgyi mozzanattal együtt, az.1 bizonyítja, hogy a czír Nagy Sándor-regény nem közvetlenül a görög eredeti, hanem egy középperzsa verzió alapján készült fordítás. A középperzsa írásban, a pehleviben ugyanis az r-nek és az Z-nek közös jele volt, s a fordítók éppen azért gyakran ingadoztak a pehlevi l—r átírásában. Ez az előbb előadott tárgyi motívumokkal együtt arra mutat, hogy a Rézvárra vonatkozó arab tudósítások szír eredetijei szintén pehlevi közvetítéssel mennek vissza a görög ősforrásra. Végül röviden meg kell még említenünk, hogy ez a téma valaha a mohamedán teológusokat is erősen foglalkoztatta. Az elmondottak alapján ugyanis aligha lehet kétes, hogy Khâtib al-Bagdâdînak az ismert XI. századi mohamedán teológusnak, «Az ólomkupolás Sárgarézváros története» című műve, amelynek csak címét ismerjük, az itt tárgyalt Rézvárosra vonatkozik. Annál is inkább mondhatjuk ezt, mert az idézett cím Mas'üdI fent (219) tárgyalt leírásával is pontosan megegyezik. A szerző, mint teológus, kétségtelenül a 18. szurához fűződő haditokkal kapcsolatban foglalkozott a Rézváros kérdésével. Ugyancsak megemlíthetjük még azt is, hogy az örmény irodalomból szintén ismert a Rézváros név, amely a «Rézváros története» (Patmuthivn plnfé Icaiakin) című munka címében fordul elő. Ez az örmény munka az Ezeregyéjszaka meséjének örmény változata. 359
