Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

A Rézváros: Antik Tanulmányok VII (1960), 211-16

456 A RÉZVAROS* Az a határ, amely a civilizált világot a félvad nomádoktól és a távoli Kelet egzotikus népeitől választotta el, a görögök, valamint az irániak és más keleti népek képzeletvilágában több szempontból ugyanolyan szerepet játszott, mint az Oikumenének, tehát a világ lakott negyedének vagy egyenesen magának a világnak mitikus szélső határa. A szír Nagy Sándor-legenda szerint Nagy Sándor legcsodálatosabb tette az volt, hogy a világ széléig, teliát addig a pontig nyomult, ahol az égbolt tartóoszlopai vannak, s ahonnan közvetlen közelről figyelhető meg a nap felkelése és lenyugvása. Ugyanilyen fontos azonban a Nagy Sándor-regény egyes változatai szerint, hogy Nagy Sándor keleten Indiáig vagy Kínáig jut, a regény egy zsidó eredetű interpolációja pedig azt mondja el, hogy Nagy Sándor északon zárja el a tisztátalan népeket, közöttük Góg és Mágóg népét a Kaukázusi kapuknál épített reteszével. Mint Nagy Sándor a görögöknél, úgy nyomul Spandiyát is, a nagy iráni hős, az iráni eposz összes hőse közül a legmesszebb keletre. Az eposz késő szászánida-kori változatai szerint Spandiyát mélyen behatol Túrán földjére, sőt Tabarí szerint Tibetbe, majd a Kaukázusba is eljut, ahol ő is várat emel. A keleti és az északi barbárok elleni határ tehát egyben a görögök és az irániak nagy hőseinek találkozóhelye is. A világ és az Oikumené szélei, valamint a távol keleti és c</aki népek határai mitikus határok is egyben, ahol a mítosz és a valóság tényei egymással szoros kapcsolatban jelennek meg. Ebbe a világba tartoznak a Rézvároshoz fűződő sajátságos képzetek is, amelyek igen fontos szerej»et játszanak az arabok és perzsák vallásos és világi irodalmában, s amelyeknek összegyűjtése és magyarázata mind ez ideig csak igen ki nem elégítő módon történt meg. 1. A Rézváros név eredetileg valóságos földrajzi név, amely a Vili. században az ujgur törökök T'ien-san vidékén levő fővárosát jelölte. Az ujgur fővárost eddig csak az ötváros (török BeS-baliq : 'öt-város', kínai Pei-t'ing : 'öt-város', keleti irániPanfiJcat: 'öt-város') néven ismertük. Aligha lehet kétes, hogy az új név: Rézváros ugyanennek az ötszörös településnek az egyik városát jelöli.

1 Ezt a nevet az új forrás a török * Baq'ir-baliy 'Rézváros' változatban közli, amint azonban már korábban rámutattam,

2 ismerjük e név újpcrzsa (Diz-i röyin, Röyin-dií: 'Rézvár', Sahrastán-i röyin : 'Rézváros') és arai) (

AIadinatu-1-çufr : 'Vörösrézváros', Madinatu-1-nuhâs : 'Sárgarézváros') meg* Előadás, amely elhangzott a hallei egyetemen, a ltolx'rt inumbun. az Orient a lisohes Seminar és az Árchftologisohes Museum számára «Die Messingstadt in der arala. schen und persischen Literatür» címen, I960, június 30-án. 1 Maga a Rézváros név feltehetőleg valamilyen messziről látható rézkupoláról vagy más építményről vette török nevét. Beá-bali'q egvik városában volt a «Kagán stupa» néven ismert építmény (vö. Chavannes, Documents. 12, 305), amelynek a neve türk uralom idején egyben a város neve is volt. »Acta Orient. Hung. VIII (1958), 29 30. 354