Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A szír Nagy Sándor legenda: Horváth János Emlékkönyv: MTA I. Oszt. Közi, XIII, 3-20
11 közepe, 3 5 tehát az arab bódítás kora. Keletkezési helyül NÖLHEKE igen alapos érvelés alapján a keleti szír. nesztoriánus területeket jelöli meg. 3 6 VIII A Nagy Sándor-regény szír változatánál sokkal fontosabb mind a középkori apokaliptikus irodalom, mind a steppei népek története szempontjából a szír Nagy Sándor-legenda, amely nem más, mint a regénynek a Góg és Mágóg motívumaival bővített teljesen újjáalakított formája. A legenda a kéziratokban is, mintegy kiegészítésképpen mindig a regény szövegét követi. 3 7 Címe egyben rövid tartalomjegyzék is (ed. Budge 255) : „Továbbá a Macedóniai Fülöp fiának, Alexandrosnak a diadalútja ; hogy miként jutott el a világ végéig, és készített vaskaput, s hogy miként zárta el észak felé, hogy a hunokki ne jöjjenek és le ne igázzák az országokat; az Alexandria királyainak levéltáraiban levő kéziratokból." Az elbeszélés Nagy Sándor tanácskozásával kezdődik. Nagy Sándor, uralma „második vagy hetedik" évében összehívja országa előkelőit és előadja nekik, hogy szeretné tudni, milyen nagy a világ kiterjedése, mire támaszkodik az égbolt, s hogy mi veszi körül a világot. Tanácsosai óvják attól, hogy ineğim kísérelje elérni a világ végét, mert — úgymond — ők a saját szemükkel látták, hogy a világot tizenkét hajózható világos tenger veszi körül, azokon túl pedig egy keskeny földsávtól elválasztva a Büdös Óceán tengere következik, amelynek gőzétől minden élőlény elpusztul. Nagy Sándor azonban nem hallgat szavukra, s elhatározza, hogy elmegy a világ végeire. Egyben végrendelkezik is : úgy reméli, hogy Krisztus eljövetelét talán még megéri, de ha nem érné is meg, ezüst trónját akkor is Krisztusnak ajánlja fel. Istenhez fohászkodik és egyebek között ezt mondja : „Tudom, hogy szarvakat növesztettél a fejemen. 3 8 hogy szétszórjam velük a világ birodalmait." 320 000 emberrel Alexandriából a Sinai hegyhez, majd onnan a tengeren át Egyiptomba megy. Ott a király 7000 réz- és vaskovácsot ad neki. Ezután négy hónapig és tizenkét napig utazik a világos tengereken. Seregével eléri a Büdös Óceánt határoló szárazföldet. Ott harminchét halálraítélt gonosztevőt megpróbál a Büdös Óceán partjára küldeni, de azok, mihelyt a partra érnek, meghalnak. Nagy Sándornak tehát vissza kell fordulnia. Ekkor a világos tengerek és a Büdös Óceán között addig vonul, amíg oda nem ér, ahol a nap az ég ablakába szokott lépni. Megszemléli a nap lenyugvásának helyét, majd a Nagy Musas 3" 3 41. m. 17. 3 4 l o. 3 7 Vö. B UDGE , i. kind. XV—XXXIV. 3 8 Nagy Sándor legendabéli szarvainak kérdéséről még mindiiz jó : A NDERSON Transactions ot the Amer. Philol. Association LVIII (1927), 100—112. " A Musas-hogy (a bubiloni Gilgames-eposzban: ja áa-di-i ie-mu-iu Ma in) említ cso után az. egvik világos példa arra, hogy a sz.rrz.ő a Gilgames-eposz.ból is merített Ivö. A. UNONAD—H. GRESSMANN, Das Gilgamesch-Epos 39—52, 135—137,152 skk, 183). 346
