Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

A török népek és nyelvek tagolódásának kérdéséhez: Magyar Nyelv XLV (1949), 291-96

251 is élesen elütött a „khákáni török"-től. — A nyugati ogúz nyelvjárás fontos leszármazottai a szeldzsük-oszmánli, azerbejdzsáni és türkmán nyelvjárások. — A kirgizek nyelve egy kínai forrás szerint eltörökösödésiik után megegyezett volna az ujgurok nyelvével. (') Az előbbiekkel szemben erősebb nyelvjárási különbségeket mutatnak a régi szibériai nyelvjárások (a későbbi kipcsak típusú nyelvek). Ide tartoztak régen a kipcsak, kimek és LIGETI LAJOS megállapítása szerint a besenyő is (vö. BÁBCZI, SzófSz. XV. 1.). Nem lehetetlen, hogy ezek a nyelvjárások egy a perifériákra szorult nyugati türk nyelvjárás folytatásai.

1 4. .Sok szó esik újabban az ujgúroknak a régi t'ie-lö és a még régebbi kao-cs'ö törzsszövetséghez való viszonyáról. A í'te-fó'-kkel kapcsolatban az egész belsőázsiai filológiai irodalom elfogadta azt a THOMSENtől felvetett (későbbi munkáiban THOMSEN nem újítja fel ezt az ötletét) magyarázatot, hogy nevük a türk feliratokban a keleti türkök egyik törzscsoportját jelölő tölis névvel egyezik. Ez a magyarázat nézetem szerint ellentétben áll az adatokkal. Kitűnik ez a belsőázsiai törzsszövetségek szervezetének vizsgálatából. A keleti türkök szervezetét a kínaiak részletesen, sajnos, nem írják le. A tíz nyugati türk törzs azonban szerintük két ötös csoportot alkotott. A csoportokat öt cur, illetőleg öt erkin vezette. A keleti türkök felirataiból tudjuk, hogy az ő törzseik is két csoportot alkottak: tölis és tardus, ile ugyanezek az egyébként ismeretlen eredetű és jelentésű szavak jelölték az on-uyyur és a kirgiz törzsszövetség két-két csoportját is.

2 A tölis név tehát ekkor még nem népnév. Nem azonos a t'ie-lö-ve 1 azért sem, mert az utóbbinak kikövetkeztethető ó-kinai alakja *tiglig (tigrig) > *tillig stb. lehetett, de mindenesetre szóvégi -r/-vel (-£-val hangzott. A tölis —t'ie-lö azonosítás legfőbb nehézsége azonban történeti természetű és kitűnik a következő meggondolásokból. A kínaiak a IV

7. század táján a nomádok egy nagy csoportját a kao-cs'ö a. m. 'magas kerekű (nomád kocsi)' névvel illették. A kao-cs'ö-k közé tartozott a t'ie-lö törzsszövetség is. A t'ie-lö név főleg a VII. század elejéig lehetett használatban, amikor az uyyur törzs a régi t'ie-lö törzsekből megszervezte az on uyyur toquz oyuz törzsszövetséget. A kínaiak azonban még a VIII. század eleji eseményekkel kapcsolatban is használják a t'ie-lö nevet, mégpedig következetesen on uyyurtoquz oyuz értelemben. Mármost Qapjan kagán 715 körül vívott harcaiban a feliratok szerint a tölis és tarduá törzscsoportok népe harcolt az ujgúrokkal és a tokuz-ogúzokkal. A tokuz-ogúzok 1 A ..színes lovú népek" nyelvéből csak néhány szót ismerünk (ha ugyan az ö nyelvükből valók e szavak): ilká, bulaq (Ka&rarí), ala fi (kínai adat, értelmezése). Nyelvjárásukat egyelőre nem tudjuk meghatározni. * Szintén vannak adatok arra vonatkozólag is, hogy a kirgizek ujgúrok és karlukok törzseit is c-Fur-ok, illetőleg erkin-ek vezették. 310