Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Kaukázusi hunok, kaukázusi avarok: Antik Tanulmányok II (1955), 121-40

121 zsákmányul ejtette s magával vitte Kómába. Később Hadrianus visszaigérto a párthusnknak.de még Antoninus Piussem adta vissza.

10

4— Egy keresztyén arab író, Eutyonius (ed. Llıeikho II, 208) Herakleios császárnak tulajdonította a trón-adományozást, ez a hagyomány azonban a középperzsa eredetű tudósításokkal szemben nem tekinthető hitelesnek. Az arab forrásokból az arany trón urának székhelyét is pontosan ismerjük : Ibn al-Atír a 121/738. év alatt megjegyzi krónikájában, hogy az arany trón £^5--ban van. Ez az eddig fel nem ismert névalak helyes formában j- -nak hangzik? s azonos a mai kaukázusi avarok fővárosának Hunzah-n

ak a nevével. A mohamedán források több változatban megőrizték Sarlr uralkodójának a nevét is. Ibn Rusta (ed. De Goeje 147) és Gardizi (ed. Barthold 101) szerint ez a név az *awar, illetőleg *awaz alakot mutatja. Erre az adatra építette fel Marquart nevezetes elméletét

10

7 arról, hogy a mai kaukázusi avarok egy régi kaukázusi népnek és a Mongóliából érkezett avaroknak a keverékei. A nomádok felszívódtak volna az eredeti kaukázusi nyelvű lakosságban. Marquart elméletéhez az utóbbi évtizedek során többen, így Barthold,

10

8 és Minorsky

10

9 is csatlakoztak. Nálunk Vikár Béla fejtette ki több alkalommal

11

0 a mai kaukázusi avarok és a régi nomád avarok közötti nyelvi kapcsolatokra vonatkozó feltevéseit.

11

1 A magunk részéről azonban úgy látjuk, hogy néhány igen fontos, döntőnek látszó érv Marquart magyarázata ellen szól. Először is nem szabad figyelmen kívül hagynunk a bizánci források tanulságát (vö. fenn 123), amely szerint nomád avarok aligha maradtak a Kaukázus vidékén. Másodszor, nem fogadhatjuk el a nomád avarok és a kaukázusi avarok avar nevének egyezésére vonatkozó megjegyzéseket sem. Ez az egyezés ugyanis csak látszólagos, amennyiben nem a régi nomád avarok és a régi kaukázusi avarok, hanem a régi nomád avarok és a mai kaukázusi avarok nevei között mutatkozik. A kaukázusi avarok ugyanis régebben nem az avar nevet, hanem az auhar1 viselték Egy idegennyelvi avar alaknak az arabban szabályosan abar felel meg, s ezt az alakot, mint az európai avarok nevét meg is találjuk Ibn Hurradádbihnél (ed. De Goeje 92

4, 119

6). Az auhar név viszont a kaukázusi avarok neveként szerepel a Zafar-náma-ban, ahol Timur kaukázusi hódításairól van szó, Thomas Ardzruni X. századi örmény írónál, sőt még korábban Baládurí krónikájában is.

11

2 Nézetünk szerint igaz ugyan, hogy az avar és az auhar nevek elég közel állanak egymáshoz, ez a hasonlóság azonban korántsem elegendő arra, hogy teljes azonosságukról beszéljünk. Mivel Marquart a nomád avarokat helyesen 11

3 a heftalitákkal (uarxonitákkal), illetőleg fehér hunokkal hozta kapcsolatba, megkísérelte annak bizonyítását is, hogy a régi kaukázusi «avarok» bizonyos kaukázusi fehér hunokkal is azonosak. Ezek a hivatkozások azonban szintén tévesek. Ibériai Péter vitájára, amint fent már láttuk, tévesen hivatkozik Marquart, s téves az edesszai szentek életrajzára való utalása is (137). Marquart szerint a fehér hun col törzs neve is kimutatható a Kaukázusban, mégpedig Derbend erődjének neveként, továbbá Micheal Syrus szír krónikájában.

11

4 Ez a magyarázat "'

6 J. Dierauer: (leschichtc Trajans I. 173. 10

7 Komanen 74—6. 10

8 Enz. Isi. s. v. «Daghestan». •»» 1. hh. 11

0 MNy. 12 (1900) 96. 207—10. 11

1 Korábban Hnnzah nevét a kunokkal és a hunokkal szokták kapcsolatba hozni (vö. Kuun Géza: Ethnogr. 9 [1898] 472—3). 112 vö. Minorsky: Hudud 447 és 1. jegyz.; Komanen 74 4. jegvz. 11

3 Vö. MNv. 50 (1954) 142—51. 11

4 Streifziigo 485; vö. még l'ő.: Keleti Szemle l [ (1910) 20; 1Mb 9 (1929) 101—3. 298