Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Magna Hungaria: Századok LXXVII (1943), 277-306

2*7 80 évvel Julianus után megfordult Baskiriáhan. de a magva rokról már nem tud semmit. Johanca elmondja beszámolójában,

1 hogy a tatárok közt járt térítői úton s így jutott el Biskiriába. ahol hat évig működött. Egész beszámolója a térítői munkára vonatkozik. A magyarokról nem szól semmit, pedig ha csak hírüket hallotta volna is. bizonyára megemlítette volna őket. Baskírnak, illetve Baskiiiának nevezi NagyMagvarországot és lakóit Piano Carpini. Benedictus Polonust és ftubruck

2 is Bár a baskiriai magyarok földje a tatárjárásban elpusztult, még a XIII. században, sőt a XIV. század elején is hallunk keleti magyarokról. IV. Ince pápa 1253-ban és IV. Miklós pápa 1288-ban kelt hittérítői meghatalmazása a keleti országok között egy bizonyos Ungaria Maiort is felsorol. Azt azonban, hogy ez a megjelölés a baskiriai magyarok maradványára, vagy más valamilyen keletre sodródott „tatároknál fogoly keresztyének" földjére vonatkozik-e. nem tudjuk. Ugyanez érvényes XXII. János 1329-ben kelt levelére is.

3 amelyben az ázsiai magyarokról van szó. Az Ungari Asiatici kifejezés ebben is vonatkozhatik más keletre sodródott magyarok földjére. A Mögna Hungáriával kapcsolatos földrajzi kérdések közül legfontosabb az, hogy hol találta meg Julianus a keleti magyarokat. Richardus jelentése szeiint Julianus kétnapi járóföldre Nagy-Bulgária egy városától ..invenit . . eos juxta flumen magnum Ethvl". Amint már láttuk. Pauler az itt említett Ethylt a Bjelájával azonosította, abból kiindulva, hogy a magyarok és baskírok azonosak, a mai baskirok pedig a Bjelája vidékén laknak. Magyarázatával szemben Bromberg így érvel:

4 „In wirklichkeit reiste wohl Julian von Penza (Br. szerint = Bundáz) immer nach nordosten und hat das magnum flumen Ethil — die Wolga — zum ersten male erst in Grossungarn erblickt. Der ort is wohl weit abwárts von der Kamamündung zu suchen Es gibt grr keínen positiven grund anzunehmen. Julian habe jemals auch das linke Wolgaufer bereist". Bromberg Richardus 1 Először ismertette C. A. Motile: Archívum Franciscamım Historieum, 17, Quarocchi, 1924, 65—70. Közli Bendefy is: i. m. 47—50 és Tab. XXIV—XXV. * Gombocz: i. h., 15 kk. Legjobb kiadásuk bö irodalommal : vau den Wyngaert: Sinica Franciscana, I, Itinera et relatione» fratrum minörüm saeculi XIII et XIV, 1929; a Baskiria-Magna Hungaria azonosítás a 73. 89, 111, 138, 181 és 218. lapon. ' A pápai levelekre nézve v. ö. Gombocz: i. h. 23 k. 4 I. h„ 70. 13