Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A kangarok (besenyők) A VI. századi szír forrásokban: IV—IX. századi népmozgalmak a steppén (Nyelvtud. Társ. Kiadv., 84.sz.), 12-45
10 A per első szakasza azzal zárult le, hogy a mágusok jmrSiSnnmag-o\ n CRIRR-ıT: 'accusatio scripta' BROCKELMANN) adtak ki Mar Aba ellen (238 3), és rávették a királyt, hogy száműzze őt Azerbeidzsánba (239„). Ott először könnyebben elviselhető viszonyok közé került, majd a mágusok az áyenbed-el 7 4 és katonáival (242p aen l,ı t.) a zoroasztriánus klérus szellemi központjába. egy Frâhrâıear (—r~C) nevű rustnq (középperzsa röstay 'kerület': ugyanez a középperzsa szó azonos jelentéssel az arabba is átment) S. r. .1 (= ? középperzsa SröS, NYBERG, Hilfsb. II, 206) nevű helységébe vitették (240 2 4). Az utóbbi nevek nem teljesen világosak, 7 6 de minden valószínűség szerint a híres azerbeidzsáni zoroasztriánus szellemi központ, a gandzaki szentély körzetéről van szó (vö. PIÍJPLKVSKAJA : i. h. 79). Mar Aba mozgási szabadságát itt erősen korlátozták, egyébként azonban szabadon folytatta katholikoszi tevékenységét, sőt a nesztoriánus propagandát is. Zsinati irataiból ítélve az 544-i zsinatot száműzetésében tartotta. 7 8 Mar Aba száműzetése hét esztendeig (541—548.) tartott, és azzal végződött, hogy Mar Aba az életét fenyegető zoroasztriánus papok 7 7 elől a királyi udvarba menekült (252J 7 8. és megragadta a harjredqfá) t (= ?). 7 9 A mágusok 7 4 Középjierzsa: pursiín nömay 'Untersuehungs (oder Yerhör) Protokoll' (vö. BARTHOLOMAE, Zum sassaııidischen Recht IV, 12 — 3). Ugyanennek a szónak számos arám feljegyzése is van (vö.: TELEODI: i. LI. 233, 252: BRAUN. Aktén 203 I. jegyz.: HENNING: ZDMG. XC [1936.], 124; EII.ERS i. m. 17-9. 118). A Vita szövegében (234,) egy másik középperzsa jogi műszó, a húktnnrnag is szerepel. Ezt a szót azonban más forrásból egyelőre nem ismerjük. P ESTERS (i. m. 142) a böytan 'erlösen' ( N YBERG , Hilfsb. II. 37) igéből származtatja első elemét. A Se'erti Krónikában (i. kiad. 67,) a „széttépte a buktnânıag-oi" kifejezésnek a ,, li-tayylrih'ı ahkâma quiátihim: mert megváltoztatta bíráik ítéleteit" fordítás felel meg. 7 4 Középperzsa: âyenbab. Jelentése hozzávetőleg 'eonservateur en rhef des us et eoutumes" (CHRISTEKSEN i. m. 300). vö. még .TVSTI i. m. 484: Veremonienmeister': BRAUN. Aktén 205: 'Rittmeister': H OFFMANN i. m. 64). 7 7 Yö. BRAUN. Aktén 204 1. és 2. jegyz.: vö. még PEETERS (i. m. 146) megfejtési kísérleteit. 7 4 Yö. CHABOT i. in. 344 — 5; A. MINGANA. Sourees syriaqnes 1. Leipzig, 1007. "3, 5- ;; vö. még BRAI N, Svnhados 95. 7 7 Mar Aha ellen a száműzetésben egy Patros fiúrgaiiará nevű volt nesztoriánus pap is fellépett, akit a szerző „ragadozó farkas"-nak is nevez. PEETERS (i. m. 140) rámutat arra, hogy ez szójáték, mert a „farkas" név a Oűrganara név első felérő (középperzsa gurg 'farkas') utal. Amint PEETERS megjegyzi, az örmény történelemben szereplő Petros (iail ('Péter, a Farkas') neve és szerejie emlékeztet Petros Oűrganaráéra. PEETERS szerint Petros (iail aligha volt valóságos történeti alak. — A Gitrgönürá nevet PEETERS (uo.) szerint a fíurgőn földrajzi névvel is kapcsolatba lehetne hozni. fíurgán azonban nem (irúzia neve. mint PEETERS mondja, lianem H y •• e a n i aé (vö. HÜRSUHMANN. PersStud. 163: CHABOT. SvnodOrient 672). 7" Mar Aba száműzetése 541 nyarától 548-ig tartott. A menekülés az 548. év legelején történt. Mar Aba ezután három évig volt az udvar foglya, majd kilenc éves száműzetés és fogság után 550 nyarán szabadon bocsátották. 552 elején bekövetkezett haláláig még hosszabb utazást tett Xuzisztánba és bizonyos időt Ktesiphonban is töltött. LABOURT (i. 111. 190) szerint Mar Aba menekülése 548 — 549 telén, szabadon boesáttatása pedig 551 nyarán történt. Ebben az. esetben azonban a száműzetés és fogsáe együttes ideje a szövegben megadott (267ul<) k i 1 e n ccel szemben r í z. esztendőt tenne ki. — Teljesen elhibázott PEETERS (i. m. 148, 155) kronológiája, aki Mar Aha száműzetésének kezdetét 543-ra, hároméves fogságát pedig 550 — 551 telére teszi. 7 4 Yagy „a liarpedqfá )• ha ment". PEETERS (i. m. 151) nem teljesen meggyőző magyarázata szerint ez. az egyébként ismeretlen szó a középperzsa hrrhafi 'tíiz-pap' 263
