Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Magna Hungaria: Századok LXXVII (1943), 277-306

277 Richardus jelentése egy térítői útról készült beszámoló, nem pedig történeti vagy földrajzi feljegyzés. Tartalma is eszerint ítélendő meg. Sablcnos kifejezés k is vanrak benne ugyan, d3 az nem tekinthető koholmánynak, hogy Julianus valóban találkozott magyarokkal. Mivel a jelentésben szó van a közelgő tatárveszedelemről is, igen valéiszínűnek látsz ik, hogy Julianus útjának egyik fő célja a tatárokról való hírszerzés volt. Világosan kifejezésre jut ez abban a levélben, amelyet Julianus maga írt a perugiai püspöknek második útjáról.

1 Másodszorra (1237—38-ban) már nem sikerült Julianusnak e i jutnia Nagy-Magyarországba. „Cura secundum mihi iniunctam obedienciam ire deberem ad magnam Ungariam cum fratribus mihi adiunctis, iniunctum nobis iter perficere cupientes, cum ad ultimos fines Bruscie (var. 1. Brussie, Prucye) devenissemus rei subscripts veritatem didicimu8. Oy res miseranda et omnibus stupenda! Ungari pagani et Bulgari et regna plurima a Tartaris sunt destructa." Mivel a térítői útról le kellett mondania Julianusnak, most már csak a hírszerzést tekintette fontosnak: „quod autem sint Tartari cujusve secte, sicut petistis discrete, vobis tenore presentium enarrabo". Ami az ,,ad ultimos fines Bruscie" kifejezést illeti, Gombocz a Bruscie olvasat helyet a Rusciet, illetve Russiet ajánlja,

1 mert a szöveg az első sorok után áttér a mongol veszedelem keletkezésének leírására, majd nyilvánvaló utalással a levél elejére így folytatja: ,,Nunc autem, cum in finibus Ruscie maneremus prope rei sensiraus veritatem, quod totus exercitus ad partes vonions occidentis, in quatuor partibus esset divisus. Una pars a fluvio Ethil in finibus Ruscie a plaga orientali ad Sudal applieuit." Üjabban sajátságosan magyarázza e helyet Bromberg,

8 aki egy magyar publikáció ismertetése kapcsán így ír : ,,Im berichte über die zweite reise Julians identifiziert hg. gleich am anfang das land Bruscia (IV) Brussia (V) — Prucya (VI), in dessen ultimis finibus Julian die beângstigende nachricht von der mongoleneroberung Wolgaungarns und Wolga-bulgariens erfuhr, mit Russland. Es ware aber seitens Julians unfolgerichtig gewesen, gleich zu anfang von an den áussersten grenzen Russlands erkundigtem zu sprechen, um erst viel spáter davon zu erzáhlen, was er in finibus Ruscie erfuhr. — 1 A régebbi kiadásokat ismerteti és belőlük választókot közöl Gombocz: i. h., 7—11; legújabb kiadása Bendefy Lászlónak itt a 281 1. 1. jegyzetében idézett művében, 35—47 és Tab. XV—XXIII. * I. h., 8., 4. jegyz. » I. h., 70. 11