Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A korai kazár történelem forrásainak kritikájához: MTA I. Oszt.Közi. XV (1959), 107-28
116 átvitele Balangarból al-Baidâ'-ba. A IX. és X. századi muszlim történeti és földrajzi források már kivétel nélkül megegyeznek abban, hogy a kazár rezidencia al-Baidá'-ban van. Al-Baidâ' megalapításának pontos idejét nem ismerjük. A nyugati türkök Volgán inneni hódításainak időpontját azonban tudjuk : a türkök 569-ben éreztetik először a Volgától nyugatra hatalmukal . 5 4 A kazárok eredetének kér dése szempontjából igen fontos, hogy a türkök megérkezésének időpontjában a későbbi kazár területen, pontosabban a kaukázusi hunok és a Volga torkolatvidéke között, a savirok népe helyezkedett el. A savirok — az onogurok, ogurok és saragurok 463 táján bekövetkezett európai vándorlása után — 515 táján érkeztek Európába és foglalták el a Volga és a kaukázusi hunok közötti hazájukat. 515-ben már nagy betörést intéztek a Dariel szoroson át Kis-Ázsiába. 55 Ettől kezdve egészen 576-ig savir és hun néven gyakran szerepelnek a perzsák és a bizánciak harcairól szóló bizánci tudósításokban. A középperzsa Khvatáynámak arab és új-perzsa fordításaiban azonban a savir név ugyanennek a kornak az eseményeivel kapcsolatban sohasem szerepel. 5 6 Ezek a források mind úgy tudják, hogy a Kaukázustól északra a kazárok tartották kezükben a hatalmat. Feltűnő, hogy Moses Kalankatvac'i örményül írt Albán Történetében igen jól tájékozott egyházi források alapján szintén arról tudósít, 5 7 hogy 552 táján a kazárok törtek be ismételten a Derbendi szoroson át, úgyhogy a Cor-i keresztyén missziói püspökség székhelyét Barda'a-ba, a Kur folyótól délre kellett áttenni. A kazárok és a savirok földrajzi és történeti azonosságát bizonyító adatok különös jelentőséget nyernek Mas'üdí egyik tudósításának fényében, amely szerint a khazar név a kazároknak csak perzsa neve, törökül snf/r-nak hívják őket. 5 8 Mas'üdi szavaiból e legtermészetesebb következtetés ugyanis mindenesetre az, hogy a kazárok esetében is olyan kettős névvel van dolgunk, mint amilyennel lépten-nyomon találkozunk a nomád népek történetében. Kérdés azonban, hogy a kettős elnevezésnek itt mi az oka. Gyakori jelenség a nomádoknál, hogy egy általános népnéven kívül az egész törzsszövetség szerepel a vezértörzs nevén is. Ugyancsak igen gyakori jelenség az is, hogy egy nomád törzs-csoport az őt meghódító másik nomád nép nevél is felveszi. A végső 6 4 Menantlros, Exc. de leg., ed. DE B OOR , 453. 5 4 E. S TEIN , Histoire du Bas-Empire II, 105 ; az otl idézett forrásokon kívül vö. még Edessai Pál idevonatkozó tudósítását. (Patrol. Orient. VII, 712) és az itt következő jegyzetet. 5 4 A saviiok az 515. évi betörés örmény forrásaiban a hun nevet viselik. Ki veresükben az örmény források szerint fontos szerepet játszott az örmény marzbán, Miéi Onun i is. Kávád (488 — 531) perzsa király uralkodása alatt a savirok (kazárok) még egv alkalommal betörtek Örményországba (531) és egészen Észak-Mezopotámiáig kalandozt ak. Ennek a nagy betörésnek a középperzsa Khvutáy-námakból fordított mohamedán említéseiben azonban a savir név helyett u kazár nevet találjuk. A kazár, savir és hun nevek párhuzamos használatának kérdésével egy kéziratban levő értekezésemben foglalkozom részletesen M Ed. Tiflis, 133 m „. 4 9 Kitáb al-tanbíh, 83„. 205
