Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A korai kazár történelem forrásainak kritikájához: MTA I. Oszt.Közi. XV (1959), 107-28
116 éri elemben használt muzk'ut' név kétségtelenül plolemaiosi elem Sebeosnál. Világosan kitűnik ez Pseudo-Mosesnck a Ptolemaios-, illetőleg Pappos-átdolgozásából, amely a mazk'ut'okai (régi masszagetákat) szintén a Vehrot (Oxus) folyó közeiében említi. 3 3 Ami a t'etal név jeienlését illeti, tekintettel arra, hogy ez a tudósítás olyan eseményeket ír le, amelyek időben és térben egyaránt közel állnak a Smbat tört éneiében foglaltakhoz, abban pedig Sebéos világosan megkülönbözteti a heftalitákat a /V/«/-nak nevezett nyugati türköktől, a legtermészetesebb itt is a <V/n/-nak a nyugati türkökre való vonatkoztatása. A t'eial hadsereget az eibeszélés szerint Valiram kúsán területen verte meg. Ez nemcsak azért érdekes és fontos, mert — ha a t'etal İ11 valóban a nyugati lürköket jelöli — a nyugati türkök lokharisztáni uralmát bizonyítja, hanem azért is, mert megmagyarázza, hogy miként juthatott Ou-lo-hou keleti türk kagán az egész nyugati türk területen áthatolva Tokharisztán határára. Sebéos elbeszéléséből ugyanis kitűnik, hogy a kérdéses időpontban a t'etal hadsereg Tokharisztánban harcolt Bahránt perzsa seregeivel. Ou-lo-hou tehát akár mint szövetséges, akár mint ellenség akadálytalanul vonulhatott át a nyugati türk területen. A többi rendelkezesünkre álló forrásadat közül nem használhatjuk fel ebben az esetben a Khvatây-nâmak mohamedán át dolgozóinak idevonatkozó megjegyzéseit, mini hogy ők szintén a türkökről beszélnek ugyan, azonban Vahranmak a türkükkel vívott harcáról szóló elbeszéléseikbe, valószínűleg a Bahrám Cöbin-regény nyomán, Bistám heftalitákon aratott későbbi győzelmének egyes mozzanatai is belevegyülnek. 3 4 A mohamedán források heftalitaadataínak felhasználását egyébként más esetekben is megnehezíti, hogy ők a heftalitákat anakronisztikus módon már türkök fellépését és baktriai uralmál megelőző eseményekkel kapcsolatban is türk-nnk nevezik. 3 5 A többi idevonatkozó forrás nem tesz ugyan különbséget a nyugati és keleti türkök között, azonban egybehangzóan Vahramnak a türkökkel vívott harcairól tudósít. így Theophylaktos Simokattes, aki Vahram és az „északkeleti lürkök" harcairól (ed. DE B OOK 121: twv Ovwwv loıyaçovv rcöv n GÖÇ rw /ionoâ iğ; é ft), ovç TovgxovQ e&oç IItpauıç azioxaXelv xaTa7ioke/J.rjdévrwv) és sikereiről (ibid. 122: TteoiöoÇoç toívvv â Bagáp xaxá TÓT Tovqxixcv yevófjtevo; .tó Âeyov) beszél. Igen fontos a Grúz Krónika tudósítása is, amely Vahram türk harcaival kapcsolatban egyenesen a Perzsa Történelemre hivatkozik, amelyen aligha érthetünk mást, mint a Khvatáy-námakot. 3 6 MAKKWART előbb említett kategorikus megállapítása tehát ebben az esetben sincsen összhangban a forrásadatokkal. d) A t'etalok negyedik említése Sebeosnál a III. Yazdgerd perzsa király haláláról szóló elbeszélésben szerepel. Sebéos szerint Yazdgerd az araboktól 3 3 Uo. 23. 3 1 L'o. 22. 3 4 XÖLDKKI:. Tiibaii, !)U, 1. jegyz. 3 8 Acta Orient. Hung. VIII, 24. 200
