Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

A kazár kil ~ kel eredete: Magyar Nyelv XLIX (1953), 174-8

1 77 igét). — Minthogy a se wa-riak a tárgyalt bizánci és esuvas adatokkal ellentétben nemcsak egyszerűen 'szállás', hanem 'mozgatható szállás' volt a jelentése, valószínű, hogy az a szembetűnő t árgy, amelyről Sarkéi ~ Hrlarein (illetőleg a másik Hrlaiieta is; vő. MNy. i. li. 81) nevét kapta, nem maga a vnrépitmény volt, hanem a nomádok ottAni szállása. A délnyugati torok gil. valamint a kazár, estıvııs kiikel egylievetésénck lehetőségére elsőnek SZAMOJi.ovtes (i. h.) utalt. Szerinte azonban ezek a szavak két okból sem lehetnek azonos eredetűek: egyrészt mivel a esııvas kii 'ház'-at jelent, nem pétiig 'esalád'-ot, mint a gil. másrészt mivel a esııvas kii ónálló főnév, s így nem vethető egybe a gil partikulávnl. Ez a magyarázat nem talált általános helyeslésre. Többen NÉMF.TH (ivei.A (i. h.; vö. A. ZAJA.'ZKOWSKI. Ze Htinhów tmd zagadnieniem ehazarskim. Kraków, 1947. 55) véleményéhez, csatlakoztak, amely szerint a két szó a jelentésoklien mutatkozó különbség ellenére is közös eredetű. NÉMETH magyarázatát erősen támogatják a gil-re, valamint a kazár, esııvas kil-re vonatkozó fentebb tárgyalt, lényegében azonos jelentésű adatok. A gil Vsnlád, lakás, háztartás' jelentéséhez különösen közel áll a esııvas kil jelentésének a N. V. ZOI.OTN vii KiJtöl származó megfogalmazása: a kii-nek ..önmagában is van 'gazdaság (XOSHUCTBO)' és Ysalád (ccMettcTBo). amely a házat alkotja' jelentőse".

1 Nem meggyőző SzAMo

.ıı.ovıesııak az a másik érve sem. amely a gil és a kii között mutatkozó HZ.őfajlieli eltérést állit ja az egyeztetés útjába. Erre alább még visszatérünk. A kazár kil ~ kel és esııvas kil eredetét az eddigi kutatásoknak nem sikerült tisztázniuk. Bár már másfél évszázada foglalkoznak vele (vő. MNy. i. h. K.'l —fi), elfogadható török etimológiája nincsen.

1 Idegen eredetre ıııutııt az. a döntőnek látszó adat is. amelyre nemrég lettem figyelmes. ('. BARTHOI.OMAE a ,.Zur Kenntnis der mitteliranischcn Mundarten" eimft munkájának (SitzBcr. d. IleidellsTger Ak. d. W. I'liil. Inst. KI. I : HU6.8. Abb.: II : 1917 11 ; III: 1920/2) egyik ívelvén (III. 20 -3, 53) a töjibfélrképen olvasható plilevi dd r Istű, illetőleg ligátúraeso|Hirt helyes olvasatának kérdésiével foglalkozik. A szövegltoli összefuggés és a párhuzamos helyek vizsgálata alapján BAKTHOI.OMAE arra a meggyőződésre jut, hogy a ild r xeatay kifejezéslien egyedül n gil olvasat és a 'ház. jelentés jöhet számításba, amit döntően bizonyít az. a körülmény, hogy az óind grhii- 'ház' ~ avesztai í/rfraíu- szónak miiiileiikép *gil a várható, hatigtórveuys/.erű kozép|H-rzsa folytatása. Ugyanezt a kö7.ép|MT/.sa gil-t BARTHOI.OMAE a továbbképzett gtl-inlak (Haıısstaııd, Wolmstátto') formában is kiimitatju. — Nézetem szerint a kozépiráni gil mind hangalak, mind jsslig jelentés szempont jáls'il pontos megfelelője a délnyugati torok nyelvekből kimutatható gil, valamint a esuvashól és kazárból kimutat hatéi kilókéi szavaknak. Ami az átvétel hangtani körülményeit illeti, három lehetőséggel kell számolnunk: 1. őstörök átvétel: középiráni gı/-bö| hanghelvettesitéssel (mivel g- nem volt az östöriikben, vö. K

AŞANEN, I^iiitgesehiehte 24) ostorok *kil. amelynek szaliály<M folytatása egyfelől a kazár, esııvas k il ~ kel, másfelől a délnyugat ı torok gil; 2. kuloimyelvi át vétel: középiráni 71/ bol délnyugati torok gil és (liangliclyettesité-ssel, mivel a kazárban és az óesuvasban g- nem volt) kazár, esııvas kıl — kel; 3. szintén kiilounyelvi átvétel, de úgy, hogy a g- • k- elkiilölliilés már HZ. átadó iráni nyelvekls-n megtörtént. Tekintve, hogy a gil és kil a török nyelvterületnek aránylag csak kis részén lóriiul elő és vsak olyan török né|M-k nyelvéls-n. amelyek közvetlenül érintkeznek az. irániakkal, az első lehetőségnek nem sok vuléiszínűsége van. 1 Ezt a jelentést ZOI.OTN MI K IJ művének (KopHeBoft MVBauiCKo-pycCKMtt c.loBaph. Kazán. İH75.) az. egyes fogalmi korokét'tárgyaló ré-szélieii (123 — 4) közli. A szótári rész ben nálu is esak a JIUA' jelentés szerepel. 1 ZOI.OTNVK KIJ i. in. 123, 31. jegy/., megadott magyarázata, amely szerint a esııvas kil 'ház' a esııvas kil- 'jönni' ige sziirinazé-ka, cs eredeti jelentése 'menedék', inkább népetimológia, mint inéidszeres szofejtcs. 176