Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Sarkel: Magyar Nyelv XLVIII (1952), 79-86

82 Ibn A'tam al-Küfl, Tabarî;-vö. MARQUART

, Streifzüge 18,199,491—2 ; Z. V. TOGAN : i. h.) már Marwán hadjárata (737) alkalmából említik. A IX. században épült sarkeli erőd körzetében ugyan már előbb is lehetett egy hasonló nevű település, erre vonatkozó bizonyítékokkal azonban egyelőre nem rendelkezünk. Az is az azonosítás ellen szól, hogy a Marwán hadjáratáról szóló ősforrásban al-Bai<já' a kagán rezidenciájaként szerepel. Legalább is erre lehet következtetni Ibn al-Atlr és Ibn A'tam egyik azonos szövegezésű helyéből : „intahU ila l-Baitjai llati yakünu fl-hü l-ljaqün : eljutott al-Baidá'-ba, ahol a kagán tartózkodni szokott". A kagán székhelye pedig a mohamedán források egybehangzó tanúsága szerint nem a Donnál, hanem előbb a Kaukázus, majd a Volga-torkolat közelében levő fővárosban volt. A Bai^a'-t kapcsolatba hozták a Volga menti főváros egyik felének nevével : Sar.ğ í.n-nel is (MARQUART: WZKM. XII, 194; NÉMETH, HonfKial. 208 ; MINORSKY, Hudüd 452). E szerint a magyarázat szarint a Sar.g.é.n első fele a köztörök sariy 'sárga' szóval azonos. NÉMETH (HonfKial. 212) szerint az egész név helyes olvasata *SarxySin (vö. oszm. sarisin,

1 'szőke, sárgás, szép külsejű'), jelentése pedig 'sárgás', esetleg 'fehéres'. Ennek a magyarázatnak kronológiai nehézségei nincsenek. Ellene szól azonban a Bai&l' és a * Sariy sin nevek közötti jelentéskülönbség. Az arab abya^-nak (fem. : bai^a') 'sárga' vagy 'sárgás' jelentése nincsen, a sari'y-nak viszont a köztörök nyelvekben 'sárga' a szokásos jelentése (a sariy szónak a török nyelvekben található alakváltozatait és a magyarba átkerült származékait tárgyalja PAIS_ DEZSŐ : MNyTK. 50. sz. [1939.] 20—1). Ez a nehézség PELLIOT szerint kiküszöbölhető, ha feltesszük, hogy a név a kazárban *Sariysin-nek hangzott.

2 Ebben az esetben a név első eleme egy óbolgár *Sari volna, amelynek 'fehér' jelentése az arab Baifa' pontos megfelelője. PELLIOT magyarázatához csak az arab feljegyzésű Sür.ğ.S.n névvel kapcsolatban jegyzünk meg annyit, hogy amennyiben a szókezdő s- ebben a változatban hiba egy eredeti s- helyett, akkor ez a hiba már J a i h a n i eredeti munkájában is megvolt. A későbbi kivonatolók ugyanis mind «-szel jegyezték fel ezt a nevet. -A -ğ- egyébként a régi kéziratokban mindenütt megvan, a Sarkéi névben viszont egy -iy nélküli első elem mutatkozik. A Baiin' nevet más városok is viselik az arab forrásokban. Volt al-Bai<j,a' nevű város Moszul mellett (Yáqüt I, 793), Indiában (Yáqüt I, 762), Andalúziában (BGA. VT, 90), Perzsiában Isztahr körzetében (BGA. VI, 46 — 7) és másutt, KáSyarí is említ egy Bails'-t, a Szir-darja közelében épült, egykor fontos szogd központ, Ispeő-áb ('fehér víz') nevét. C. BROCKELMANN (Mitteltürk. Wortsch. 246) tévesen vonatkoztatta ezt a Bai^a'-t a kazár fővárosra. Téve1 A. ZAJACZKOWSKI utal a Kááyarínál található kökiin szóra is: Ze studiów nad zagadnienim chazarskim (Kraków, 1947.) 48, 6. jegyz. * Vö. Notes sur l'histoire de la Horde d'Or : Oeuvres posthumes de PAUL PEI.LIOT (Paris, 1950.) 214. 169