Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
Egy bolgár-török yiltavar méltóságnév: (A volgai bolgárok és szlávok X. századi kapcsolatainak kérdéséhez): Magyar Nyelv XL (1944), 179-86
144 Amint láttuk, az ültübar R a s i d a d-d i nnél összetételként jelenik meg: ül-ültábár formában. Ha ez az alak helyes, akkor az első elem nyilván a 'nép' jelentésű ál 6zó. Ebben az esetben azonban a következő ál szótag nem lehet ugyanezzel az ál 'nép' szóval azonos, mert ilyen összetételnek aligha volna értelme. Ha azonban az ültübür első szótagja nem választható el a többitől, akkor THOMSEN eltübir (il-) olvasata sem lehet helyes. NÉMETH GYULA foglalkozott azokkal a török méltóságnevekkel, amelyek viselőjüknek a nép történetében iátszott szerepével függenek össze (KCsA. II, 440 kk.). Ilyenek: ElteriSqagan 'Reichssammlungs-kagan' (THOMSEN), El-etmiS Qutlut) Bilgü 'aki a népet megszervezte, a szerencsés, a bölcs', Il-tirgüg 'nópgyűjtő' stb. NÉMETH GYULA (i. h. 3. j.) szerint idetartozik Rasid ad-din ül-ültirir-je is. Az ül w» tf 'nép' szóval összetett méltóságnevek a törököknél igen gyakoriak. Nem meglepő tehát, hogy a magyarban is nyomuk van. PAIS DEZSŐ tárgyalt ilyen alakulatokat egy magyar helynévvel kapcsolatban (KCsA. II, 324—6). E szerint a magyar ölbő helynév olyan területhez kapcsolódik, ahol sok a török eredetű név. Az ölbő mint személynév is előfordul. 1328-ban szó van egy libeg nevű személyről, Twdbeg fiáról. Az libeg pontos megfelelője a török Il-begi összetételnek. Hasonló összetételek birtokos személyraggal és a nélkül is gyakoriak, pl. il-xany, illetőleg il-xan. Azt gondoljuk, hogy az ül-ültübür is lehet ilyen összetétel, mégpedig úgy, hogy a második fele talán idegen eredetű méltóságnév, mint pl. a ^an az il-xan-ban, vagy pedig olyan török szó, amely az uralkodónak valamely, a népre vonatkozó tevékenységét jelöli. Ez utóbbi magyarázat ellen szól az a körülmény, hogy az ültübür1 mint török szót eddig nem sikerült megmagyarázni. LIGETI LAJOS egyetemi előadásaiban kifejtett nézete szerint a türk feliratok több idegen eredetű móltóságneve egy letűnt ázsiai nyelv utolsó emléke. Nem lehetetlen, hogy Rasid ad-din ültübür-je is ezek közé tartozik. Rá kell mutatnunk azonban arra a lehetőségre is, hogy a Rasid a d-d in-féle űl-ültübör első ö/-je csak dittográfia, s így a szó helyesen csak ültübür-nek hangzik. Ebben az esetben a szót THOMSENnel az ül- és tübür tagokra oszthatjuk. MARQUART (Chronologie 41) szerint egy ilyen tübür alak kapcsolatba volna hozható a VIII. ökuménikus koncíliumon résztvett egyik bolgár követnek a nevével, a Tabare-\al. MORAVCSIK GYULA (ByzTurc. II, 299) azonban az ökumenikus koncíliumról szóló Anastasius-féle jelentés legjobb kéziratainak alapján máskép olvassa a követek egymásután következő nevét: Vestranna Tabare helyett ilues cannataban-1. Ilyen Tabare alak ezek szerint nincsen. — PAIS DEZSŐ volt szíves figyelmeztetni arra, hogy az ül-tabür szót magyarázhatjuk az ül és tübür 154