Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Megjegyzések a honfoglalás előtti magyar királyság intézményéhez: A magyar nyelv története és rendszere, szerk. Imre S., Szathmári I., (Nyelvtud. Ért., 58. sz„ 1967), 83-7

.131 a nekik hódolt népeket (volgai bolgárokat, kaukázusi hunokat), ugyanúgy, mint a nyugati türkök, az összes uralmuk alatt álló népet (közöttük, úgy látszik, az avarokat is), egy-egy iltbár és egy-egy tudun vezetése alá helyezték. Igen fontos a magyar őstörténet szempontjából, hogy az iltbar-tudun rendszernek a honfoglalás előtti magyaroknál semmi nyoma nincs. Megvoltak ezzel szemben a magyaroknál a legmagasabb kazár uralkodói méltóságnevek. Igv elsősorban a künda, amely újabban a kicsinyítő képzős török kündác és Icündücik formákban került elő a kazár történetlem arab forrásaiból (vö. Numen XIII, 22). A honfoglalás, tehát a kazárok és magyarok végső szétválása utáni időkben pedig megvolt a magyaroknál a legmagasabb kazár uralkodói méltóságnév. a dievu is, mégpedig Géza (Gyeücsa) fejedelem nevében, amely a *gyevü ~ Gyeü ~ Oyő (<dzevu) méltóságnévnek a -csa összetett kicsinyítő képzővel ellátott formája (vö. MNy. LII, 325 — 33). A köztörök jellegű nyugati türk nvelv jelenléte Kazáriában mind a honfoglalás előtti magyar méltóságnévrendszer, mind pedig honfoglalás előtti köztörök jellegű jövevényszavaink szempontjából alapvetően fontos (vö. Névtudományi vizsgálatok. Szerk. MIKESY SÁNDOR. Bp., 1960. 119—25). 98