Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Régi török eredetű neveink I. [MNy LXXIV/1978/, 257-274.]

412 lesznek, | a köznép akkor majd észretér". A fordítás: LIGETI LAJOS, A mongo­lok titkos története. Bp., 1962. 11 (A vers itt KÉPES GÉZA költői tolmácsolásá­ban olvasható); mongol szöveg: LIGETI, Histoire secróte des Mongols: Monu­menta I, Bp., 1971. 25-6. Az égi fénysugár, az aranyos eb, aki voltaképpen férfi, a nomád mongo­loknál valóban a nagy tettekre elhivatottak csodálatos születésének kísérő jelenségei. De nemcsak Alan koa fiai, hanem a köznép is jól tudhatta, hogy az „aranyos eb" nem más, mint a Bajaut-nembeli Maalik. De meglehet, hogy mindez a kései olvasó profán értelmezése csupán. A névtelen mongol krónikás Alan-koa iránt táplált rokonszenve tagadhatatlan. Alan-koa is az „arany nemzetség"-hez tartozott, Dzsingisz kán ősanyáinak egyike volt. Talán maga a krónikás próbálta — Alan-koa száján keresztül — a fattyakat isteni szárma­zással ékesíteni. Más. Jiszügej, Temüdzsinnek az apja elment leánykérőbe. Mielőtt azon­ban terve szerint a ,,8Ógor-nemzetség"-hez, az olkunuthoz ért volna, össze­találkozott az Onggirat-nembeli Dej-szecsennel, akinek éppen volt egy eladó lánya, Börte. Dej-szecsen örvendezve így szólt: „Jiszügej sógor, álmot láttam az éjszaka. Egy fehér szongor-sólyom repült oda hozzám, karmai közt a nappal meg a holddal, és a kezemre telepedett. Álmomat elmondtam az embereknek: a napot meg a holdat csak tekintetünkkel látjuk, most meg a szongor odahozta hozzám a karmai közt, és a kezemre telepedett. Leszállott a fehér madár. Ugyan milyen szerencsét jelent ez a számomra? Azt jelentette az álmom, Jiszügej sógor, hogy eljössz a fiaddal hozzám. Hogy mit jelent ez az álom? Megmondta előre, hogy a Kijat-nomzetség szerencsét hozó hírnökeiként eljöttök ti ide." Fordítás: LIGETI i. m. 17; mongol szöveg: Monumenta I, 38. Ez az álom is nevezetes eseményt jelez előre: hiszen Jiszügej fiával, Temüdzsinnel, a későbbi Dzsingisz kánnal érkezett a házhoz kérőként. Az ese­mény nagyságát pieraze ezúttal is csak utólag állapíthatta meg az igricek szövegét rögzítő névtelen krónikaíró. Viszont figyelmet érdemel, hogy a sólyom ezúttal nem totem-állat, hanem szabályos vadászsólyom, hagyományos tevé­kenysége közben, amely azonban a megszokott vadászzsákmány helyett a napiot és a holdat, azaz a világ fölötti uralmat hozva telepiedik vissza solymász gazdája kezére. ' Egy piercig sem lehet kétséges, hogy az Álmos személye köré szövődött turul-monda nem a dinasztiaalapító vezér születése előtt, de nem is közvet­lenül utána keletkezett. Jól látta ezt GYÖRFFY GYÖRGY (Krónikáink 41), sőt azt is, hogy az később mint finomodott, igazodott a körülményekhez. Kérdés, hogy mikor keletkezett ez a mondat A honfoglalás előtt aligha. Talán a X— XI. században? Értelme, célja világos: igazolni a turul-nemzetség jogát a hatalomhoz. A turul-monda, mint műfaj, nyilván nem előzmények nélkül jött létre, kellett lennie valami korábbi modellnek, melynek mintájára a krónikás (?) megalkotta. Az álom-motívum lehetne akár nyugati eredetű is. ám a totem-ős szerepe félreérthetetlenül keleti, török ihletésre utal. De térjünk vissza Álmoshoz. 7. Az Almos név görög betűs változata szintén nem problémák nélkül való. Ezek közül az egyik abból fakad, hogy a görög betűs alak «z-szel kezdő­dik. Igaz, MORAVCSIK GYULA kristálytiszta érveléssel eltakarította az útból,

Next

/
Thumbnails
Contents