Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Álmos [MNy XXII/1926/, 80—82.]

68 Az almys, mint ismeretes, az al- 'venni' nomen verbaleja. Ezt a ­my s képzőt RAMSTEDT MSFOU . XIX, 97 (Über die Konjugation des Khalkha-mongolischen) összeveti a kbalka -mol, -mol nomen exacti képzőjével. Elfogadja és a csuvas­mongol la.ubdacizmus esetei közt tárgyalja GOMBOCZ : NyK. XXXV, 265 (Az altáji nyelvek hangtörténetéhez). A csuvasban sem a -my,5, sem a -mal, -mel nem élő képző, helyette ne (no) használatos. (BUDENZ, Csuvas közlések és tanulmányok. NyK. I, 416 s köv). Pl. pelath\k tune ukiü tur Raspa siréonze ponef 'az ács kereste pénz a forgáccsal együtt szétszóródik' (MÉSZÁROS, Csuvas népköltési gyűjte­mény II, 14); sänne xevärä kâfck <uk_'a remélt bokorban nyul nincsen' (17); tunar lärne sak slúé sayalz ä lar 'a tatár iilt padra legyalulva ülj' (26); acar j\tte,m a isa pirat, ajakki v\t>or xayrl' pexat 'agár kutyám keresztül gázol, lábán keresz­tül nap süt' (32) stb. Újabb jövevényeknek látszanak az ilyen szórványosan (csak bizonyos összefüggésben) fellépő alakok, mint tuxatmes (MÉSZÁROS i. m. IV. 1.), annratmí, salatmos, koli turtmos, tühtmos (PAASONEN, Csuvas szójegy­zék 5), amelyből őscsuvas, bolgár állapotra következtetni nem lehet. A -mal, -mel képző csaknem az egész mongolságban elterjedettnek mondható. Megvan a khalkában (RAMSTEDT MSFOU. XIX, 38): almol maxx v 'geschlachtetes fleisch, d. h. fleisch von echlacht­vieh' [mong. (klasszikus) Kow. I, 72 ala- 'tuer, faire mou­rire'l ; x*mol yyüxot 'gemachtes kind, d. h. puppe' [mong. ki­'csinálni']; nzassomvl mór? 'verschnittenes pferd' [? mong. Kow. III, 2268 dzasa- 'eorriger, réparer, etc.'] ; ni'tixmol 'handgeschrieben' [mong.Kow. II, 1148 bili- 'écrire, inscrire', biliméi 'écrit, manuscrit'; vö. tör. bitimis bitig 'document écrit' DENY , Gramm. 1113]: narmol 'gedruckt'; nooüDmai Xfinäs' geschmiedete nägel' [mong.Kow. : dabta- 'battre, forger j aplatir']. Hasonló képzések, de az igével már nem világos az össze­függésük (RAMSTEDT i. h.): khal. t&'ar\gämnl 'zubereitetehir6e\ khal. ii\gomol 'grütze' [vq. mong.Kow. I, 281 inggilmel talaq 'boule de pâtes avec différentes figures', inggilmel 'ciselure, ouvrage modelé', ts'andanu inggilmel 'différentes figures ciselées en bois de sandal', inggü-lce- 'troubler, jeter la confusion, mettre en désordre, faire revolter'], khal. xonimmvl 'rotge­schminkt' [mong.Kow. II, 868 qondo 'le minium, poudre rouge' |, khal. t'unvmol 'durchsichtig' [mong.Kow. III, 1791 tunumal 'clair, transparent' < tunu- 's'abaisser, 6e rasseoir (d'un liquide), devenir clair'; tunuya- 'laisser rasseoir, filtrer, clarifier']. Általánosan használt a kalmükben (RAMSTEDT i. h.; POPOV, R. idézi, előttem ismeretlen). BoBROVNiKOvnál (Grammatika mongolBsko-kalmyckago jazyka. Kazanı», 1849. 63) találjuk a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents