Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Régi török eredetű neveink III—IV. [MNy LXXV /1979/, nyomás alatt]

465 Végső soron — némi feltevések árán megállapítható, hogv a kazárban kündü és kündä alakja van a címnek; ez a kettősség tükröződnék a magyarban is. A kündü méltóságnevet MUNKÁCSI (KHZ. X, 179 80) törökből magyarázta: alt., tel. kiier. kündü 'das zweite wichtigste Amt nach dem Jaisang' (RADI,. II, 1444 5); ezekhez hozzávehető még kirg. kündö (Kínai Turkesztán, tört.) 'aul-vezető (falusi bíró)' (KRS. 466). Mindezek az adatok a mongolból valók, ahonnan korábban csak köznyelvi előfordulása volt ismeretes. Magam (NyK. XLVIII, 53) jeleztem e kis méltóságnevet a harcsinból és az óhanból, egyben utaltam mandzsu-kori szerepére és főbb adataira. Azóta jelezhetjük e kündü címet a kalmükből (RAMST. 246; az itt javasolt kínai etimológia hibás) és az ordoszból (MOST. 456). Az említett mongol adatoknak semmi közük a magyar és kazár méltóságnévhez. PAIS DEZSŐ (A gyula és a kiindüh: MNy. XXVII. 170 6) a teleut kiindít 'cine Sonne habend (d. h. unter der Sonne lebend)' (<" *kürı-lütj) adatra támaszkodva a kündü méltóságnevet a kün 'nap' származékaként magyarázta. E szellemes etimológia sajnos többek közt török hangtörténeti okokból is elfogadhatatlan. ZAJACZKOWSKI a kazár kndr1 kőndür-nek olvassa, és egybeveti a kar.T konrfar- 'führen, leiten, fortführen, forttreiben' (Kow. 221) igével, s ennek alapján feltesz egy sehol nem igazolt *kündür 'leitender Machthaber, Führer', sőt talán 'Richter' jelentést is (vö. DOERFER, TMEN. III, 611). ZA.IAO/.KOWSKI hipotetikus karaim adata helyett azonban csak valóságos kar.L kenrriuri 'Administrator, Leiter' < kender- 'leiten, führen' (MARD. 41) mutatható ki. A köndür- maga is ige, a kön- (-dúr- műveltető képzős) származéka; ív, utóbbiról 1. CLAUSON, ED. 730. Gyula. Mint már láttuk, a szakrális királyság idején, 870 korul, ez a valóságos hatalmat gyakorló király címe, a szakrális királyság megszűnte után, 948 táján, már csak gyulaAúrú. A törökségnél a méltóságnevek értékcsökkenésére számos példát ismerünk, közöttük szélsőséges esetet képvisel a már említett raini. A. gyula-bíró nem jelentette többé a legfőbb katonai hatalom birtoklását, de még mindig jelentős politikai hatalmat képviselt (erre utal a Gyulák kimagasló szerepe), amelynek csak István király tudott teljesen véget vetni. NÉMETH GYULA (HonfKial. 45, 295) a magyar gyula címet egy „bolgártörök" /«/a-ból származtatta, aminek köztör. ynla felelne meg. Sajnos, a inéit óságnév jelzett két alakja közül egyiket sem tudjuk kimutatni, a helyettük idézett adatok bizonyító hitele nem kielégítő. így a szag. aranfula ein Heldenpferd' (RADL. I, 252) etimológiája ismeretlen (ugyanez vonatkozik a Qattanfula nevű hős-lóra is), csak annyi bizonyos, hogy nem török, de mongol eredetű; vö. irod. ojr. aranzala 'mesebeli paripa, mely gyors mint a szél' (POZDN. 12); kaim. aryzvlv 'Helden-, Sagenpferd; Ross von goldheller Farbe (S); gutes Ross (lobend)'; hal. Arandzal (RINTCHEN, Folklore mongol II, 37; ford. N. POPFE, Mongolische Epen I, 33). A dunai bolgár fejedelmi lajstromban dulo nem méltóság-, de nemzetségnév; fonetikai összefüggése /«/a-val lehetséges, de nem kétségtelen. A Kemcsik-dzsirgal-menti rovásírásos feliratban a Yula személynév (er-ati); MALOV (En. pisjm. 73 4) e nevet Yola-nak olvasta