Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Régi török eredetű neveink III—IV. [MNy LXXV /1979/, nyomás alatt]

449 lehetséges. Érvelésem elfogadta NÉMETH GYULA (Ungarische Stammesnamen bei den Baschkiren: ALingu. XVI, 13 4), de a törzsnevet továbbra is „bolgártörök" eredetűnek gondolja. Ismeretes, hogy a Gyarmat törzs egy része leszakadt és ott maradt Kele1 en, nevüket a baskír Jnrmati törzs őrzi. A baskír alak előzménye yormati, illetve jormati lehetett. Ha az első szótagban eredetileg a magánhangzó állott, mint ahogyan BÁRCZI is feltette (Htört.

2 104), akkor ez azt jelentené, hogy az a > o változás a baskírban magyar nyelvi sajátság, mely a törzs nyelvében még a szétválás előtt végbement. A törökségben a yar- 'hasít; elválaszt' jól ismert ige a régi és a mai nyelvekben egyaránt (csuv. Sur-). A magyar törzsnévnek ehhez az igéhez való kapcsolása egyelőre nem világos. Magyarázat igénye nélkül azonban megemlítem, hogy van a szónak egy yart'im származéka KâSyarînâl: bir yartim boöun 'a section of a people which has separated itself from the (rest of the) community'; vö. CLAUSON

, ED. 959. 3. Saroltu és Karoldu. Az etimológia MELICH JÁNOStól származik (A honfoglaláskori Magyarország 45—50), azt általános helyeslés fogadta; magáévá tette NÉMETH GYULA, legutóbb pedig GYÖRFFY GYÖRGY (István király 60—1). Az erdélyi Gyula két lánya közül Saroltu Géza fejedelem felesége, István király anyja. Gyula környezetében a török nem számított idegen nyelvnek. MELICH módszeresen építette fel etimológiáját. A testvérpár neve összecseng, mert a két név összetett szó, melynek második tagja azonos. Az első színnév. Karoldu esetében a tör. qara 'fekete' magyarázat szinte magától kínálkozik; példákkal igazolja, hogy magánhangzóval kezdődő összetételekben az egyik magánhangzó elenyészik. Anonymus helyesírása biztosítja, hogy Saroldu nevét a-sel és nem az-szel kell olvasni, ebből következően a Sar csak csuvasos nyelvből magyarázható, ahol 'fehér' a jelentése. A név második tagja, oldu magyar fejlemény, mely korábbi aldu, aldi-ra megy vissza. Ezt a szót meglelte bizonyos török nyelvekben alda, aidi alakban, 'vad' és 'coboly' jelentésben; ugyanott ay-aldi 'hölgymenyét, hermelin' is kimutatható. Török párhuzamot nem ismervén a magyar Nyuszi, Nyest, Hölgymenyét női nevekre hivatkozott. A Karoldu eszerint 'fekete hölgvmenyét', a Saroldu pedig 'fehér hölgymenyét'-et jelentene. Török párhuzamként fentebb már utaltam Kâsyarî Az (As) hermelin' női nevére. A 'vad' és 'hermelin' jelentésváltozás is érthető. N. A. BASKAKOV szerint (Vestiges de tabou et de totémisme dans les langues altai'ques. Moscou, 1968.) az altaji törököknél ugyanis kimutatható, hogy a totemállatok és -madarak, valamint az elejteni való vadak valóságos nevei tabu alatt állnak, s helyettük eufemisztikus megnevezést használnak. E példák közül idézzük: az altaji török kié 'coboly' eufemisztikus neve albuya 'gibier, proie'. Ez utóbbi szót különben megtaláljuk a teleut, sór, lebed. kojbál nyelvben albaya alakban, jelentése a lebedben 'Beute, Jagdbeute' a többiben pedig 'Zobel' (RADL. I, 432). CASTRÉN (Versuch einer koibalischen und karagassischen Sprachlehre 77) jelzi e szót a kojbálból, és utal a paleoszibériai kott alpuga, alpaka 'fliegendes Eichhorn' szóra. CASTRÉN kott nyelvtanában (197) a kott alpuga, alpuka.