Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Az Akadémia Könyvtára és az orientalisztika [Ma-gyar Könyvszemle/1977/1. sz. 3-13.]
401 Szilágyi a török kéziratokon kívül nagy gonddal gyűjtötte a török nyomtatott könyveket is, mégpedig ezek közül is elsősorban a legrégebbieket. Mint ismeretes, a török könyvnyomtatás megalapítója, úttörője a magyar származású Ibráhim efendi, aki 1674-ben született Kolozsvárott (eredeti neve ismeretlen). 8 Török fogságba esvén megtanult törökül, áttért az iszlámra. Mint tolmács, a rodostói Rákóczi-emigráció körül is tevékenykedett. Nem kis fáradsággal sikerült pártfogói révén leküzdeni a török könyvnyomtatással szemben tanúsított ellenszenvét. Létrehozta nyomdáját, melyben 17 mű 23 kötetben készült el. Nos. Szilágyi nagy buzgalommal összegyűjtött mindent (egyiket-másikat több példányban is), ami csak keze ügyébe került az Ibráhim efendi nyomdájában készült művekből. Vámbéry megemlíti közülük Raşid és Nainia történeti művét. De gyűjtött minden elérhető később nyomtatott műből is egy-egy példányt, s Vámbéry megítélése szerint ez a ritka gyűjtemény még külföldön is párját ritkítja. Jelentése végén Vámbéry javaslatot tett az Akadémia valamennyi keleti kézirata és nyomtatványa magyar és francia nyelvű katalógusának az elkészítésére; e kitűnő javaslat sajnos máig sem valósult meg. Nem valósult meg az a javaslata sem - nyilván nem jószándék híján —, hogy Szilágyi Dániel gyűjteményét külön teremben helyezzék el, és gondozásával hozzáértő orientalistát hízzanak meg. Viszont a javaslatnak megfelelően beszerezték Szilágyi Dániel arcképét. Ezt az arcképet az Akadémia hasonló arcképei között sokáig számon tartották; ma valahol lappang, ha ugyan nem semmisült meg a második világháború során. A Körösi Csorna-gyűjtemény. Alapja az a tibeti kézirat- és fanyomat-gyűjtemény, amely valamikor Körösi személyes tulajdonát képezte: a lámakolostorokban gyűjtött tibeti anyag zömét a Bengáli Ázsiai Társaság könyvtárának adta. Ez a személyes gyűjtemény Csorna ajándékaként S. C. Maianhoz került 1839-ben. Ezt a gyűjteményt aztán Maian 1884-ben (vagy utána röviddel) a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának adományozta. Á gyűjtemény Maian korábbi, Dukának tett közlése szerint „mintegy 30" kötetet tartalmazott. Maian Budapestre megérkezett ajándéka viszont 43 számból állott, közülük 14 kézirat, a többi fanyomat. Nagy Lajos Gyula, a Csorna-féle tibeti anyag első rendezője több összetartozó számot egyesített, ezeket tematikai rendbe foglalta, és 38 szám alatt próbálta elemezni az akkor rendelkezésre álló szerény eszközök birtokában. A gyűjteményből újabb, részletes katalógust készített Térjék József.' Mint már Nagy Lajos Gyula is arra rámutatott, e műveket Csorna publikációiban felhasználta, erősen mutatják a kéziratok lapjai a használat nyomait ós a lapok magyar nyelvű széljegyzetei alighanem magától Csornától származnak. A Csorna-kéziratok nevezetes sajátsága, hogy egy részüket az ő kérésére három tudós láma készítette, az általa feltett kérdésekre. Ilv módon e művek •HOPP Lajos: Ibrahim Müteferrika (1674/5—1746), a török könyvnyomtatás megalapítója. Magyar Könyvszemle 1974. 126—131. •Rev. S. C. M ALAN: Tibetan Books and Manuscripts of the Late Alexander Csoma de Kőrös presented to the Royal Hungarian Academy of Sciences at Budapest. Journ. of the Roy. Asiatic Society XVÍ, 1884, 494. Louis J. N AGY: Tibetan Books and Manuscripts of Alexander Csoma de Kőrös. Analecta Orientalia Memoriae Alexandri Csoma de Körös Dicata (Bibliotheca Orientalis Hungarica V, 1942 — 1947), 29 — 56. Megjelent külön is: Dissertationes Sodalium Instituti Asiae Interior is 1, 1 — 30. Bp. 1942. J. T ÉRJÉK: Collection of Tibetan MSS and Xylographs of Alexander Csoma de Kőrös. Oriental Studies — Keleti Tanulmányok, No. 2 (Az MTA Könyvtárának sorozata).
