Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Gombocz Zoltán mint turkológus [MNy LXXIII /1977/ 395-401.]
Gombocz Zoltán mint turkológus 1. Száz éve hogy megszületett, több mint negyven éve, hogv tragikus hirtelenséggel eltávozott az élők sorából. Kortárs barátai és ellenségei már mind utána mentek. Évről évre zsugorodik az egykori, deresedő fejű tanítványok kisded tábora. Ezek még személyesen ismerték őt, bámulták káprázatos memóriáját, világos képleteket nyújtó rendszerezését, határozott kritikáját. Tanulmányai olvasásakor ők még mindig hallják a hangját, azt a higgadt, megnyerő, kissé talán tompa színezetű hangot, amely az ő elmúlásukkal örökre elnémul. Születésének századik évfordulóján összegyűltünk, hogy GOMBOCZ ZOLTÁN emlékét idézzük és számbavegyük: mit köszönhet neki a magyar nyelvtudomány? Nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy Gombocz turkológiai munkásságáról szóljak. Szeretném elkerülni a kegyeletes megemlékezés szokásos közhelyeit, az alkalmi panegirisz talmi csengésű túlzásait, már csak azért is, mert mindez prózai, mindennapi nyelvre fordítva annyit jelentene: tudományunk történetének egy nagy alakját ünnepeljük, működése felett azonban eljárt az idő. E helyett azt kísérlem meg röviden, egy-két példán felvillantani: mit jelentett Gombocz Zoltán egy-egy munkája a maga idejében, az akkor meglevővel szemben; másrészt arról szeretnék egy-két szót ejteni: mit hagyott ránk és az utánunk következő nemzedékre örökségül a turkológiának általa művelt területén. 2. Gombocz Zoltán, mint ismeretes, az igen széles érdeklődésű nyelvtudósok közé tartozott (kevesen tudják, hogy fiatal korában még egy spanyol regényfordítást is közzétett). Érdeklődése, majd tudományos kutatásai körébe tartozott a turkológia is, pontosabban annak egyik peremterülete. Mint mindig, azúttal is gondosan szemügyre vette az általános összefüggéseket, mielőtt a kiszemelt részterületen megkezdte volna munkáját. A korábbi kutatókhoz képest Gombocznak eleve új, korszerű eredményeket biztosított az a körülmény, hogy ő kitűnő általános fonetikai ismeretekkel rendelkezett (e téren figyelemreméltó sä ját eredményei is voltak), nem utolsósorban pedig az, hogy az általános nyelvészet, a nyelvelmélet iránt olyan érdeklődést tanúsított, mint hazai kortársai közül kevesen. Itt nem állt meg Hermann Paulnál, hanem érzékenyen reagált minden újabb elméletre, s valamennyinek elsőként lett hazai szószólója. 3. Gombocz Zoltán turkológiai érdeklődése, működése abból a tudományos felfogásból nőtt ki, amely a magyar nyelvet — finnugor eredetének felismerése után — az úgynevezett uralaltáji nyelvek közé sorolta. Ennek a felfogásnak a jegyében keletkezett a budapesti, majd a kolozsvári egyetemen