Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Afganisztán mongol és török nyelvei [MTA I.O.K. III/1953/, 231-248.]
31 lően nem tisztázott problémákat iránistáink és turkológusaink újra vizsgálat alá vetnék. 2 7 Az özbeg nyelv turki típusába tartozik említett maimene-kúhí anyagom, valamint az a kevés feljegyzés, amelyet a Paryanaci és a Qarlíq, ill. DArdnaqarlSq törzsek nyelvéből gyűjtöttem. Ez a nyelvtípus megőrizte az eredetszókezdő y-t, a szóvégi és szótagvégi -y (-g)-t, illetőleg azt q- (-hj-ra változtatta. A határt nem is mindig könnyű megvonni a turki típusú özbeg nyelvjárások és a turki dialektusok között. Különösen kétséges ebben a tekintetben a qarlSq helyzete ; alighanem az az álláspont a helyes, amelyik a qarlSqokat teljesen el kívánja választani az özbegektől (vő. JAKKING, i. mű 72). Meg kell jegyeznünk, hogy sem a qarlSqok nem tekintik magukat özbegeknek, sem az özbegek nem sorolják őket saját törzseik közé. 2 8 Az egyes özbeg nyelvjárások között nem merevek a határok, s különösen az egymással közvetlenül érintkező dialektusokban találkozunk nyelv járásilag idegen elemekkei. Annál meglepőbb, hogy ezzel szemben az özbeg és a turkomán között mindkét nyelv beszélői éles különbséget tesznek. Nem egy özbeg tanítóm sorozatosan figyelmeztetett arra, hogy a kérdezett szót náluk így és így mondják, ezzel szemben a turkománok — helytelenül — ugyanazokra a fogalmakra egészen más szavakat használnak. Ezt az elutasító álláspontot megtaláltam a turkománoknál is ; mindkét esetben tudatossággal állunk szemben, amely egy sajátságos (özbeg, illetőleg turkomán) nyelvhelyességi felfogással van egybekapcsolva. A jelenséget nem tarthatjuk puszta kuriózumnak, sem pedig olyasvalaminek, amely a kérdéses nyelvek fejlődésének csupán mai állapotára volna jellemző. Ellenkezőleg, nyomai régen megtalálhatók : a XTTT —XIV. századi kipcsak-arab (perzsa) szótárak számos esetben a kipcsak szóval párhuzamosan feltüntetik a megfelelő kipcsak szó úz vagy turkomán változatát is. Ez a párhuzamosság, ill. ellentét ugyanezekben a szavakban jelentkezik a mai kipcsak típusú özbeg és a turkománnyelv szókészletében is 2 9 Üz típusú anyagom felettébb szerény. A turkománból az Aqca, Xayoiia és QSzSl ayaq törzsek nyelvéből gyűjtöttem egy egészen kis terjedelmű szó" A török nyelvek régi iráni elemeire vonatkozó eddigi kutatásoknak torkoló: gus szemmel megírt igen jó kritikája : J. NÉMETH, Problome der türkischen Urzeit Bibliotheca Orientalis Hungarica V (Budapest 1942 — 47), 89 küv. Az eddigi kutatások során nem választották el elegendő gonddal a feltehető indo-iráni jövevényeket a/, irániaktól, általában nem vetettek súlyt a kölcsönzések kronológiájára. 2 9 Az afganisztáni karlukokról az eddigi irodalom alapján vö. G. JAKKING, i. mű 71 — 73. Az általam hallott Darana nyilván összefügg egyik települési helyük ismert nevével, a Deraim-mai. " Ilyenek pl. a leideni névtelen kipcsak szótárból FM.TH. HOI-TSMA, Kin türkischarabisches Glossar, Leiden 1894) : kipcsak ( = k.) quyas 'nap'*, turkomán ( t) ijiinäi ; k. kärtmö 'körte'- t. armut; k. kökön 'kökény'~ t. alu; k. horla 'bor'~ t. i/özúni ; k. qocqar 'kos'~ t. qoc ; k. öcki 'kecskc'~ t. küci FHORTSM A ezúttal sem jelzi egyik szónál sem a nyelvjárási különbséget a kipcsak-német részben, csak az arab írásos rész tájékoztat helyesen); k. c'iyit 'sajt'~ t. hünir; k. kindik 'köldök'*, t. góbiik: stb.
