Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Afganisztán mongol és török nyelvei [MTA I.O.K. III/1953/, 231-248.]
29 nyelvjárási jellegű. Ezzel szemben magam elsősorban a nem köznyelvi, nyelvjárási természetű anyagra terjeszkedtem ki Kabulban is. 2 4 Könyvem harmadik és utolsó részében afganisztáni török gyűjtésem anyagát szándékozom kiadni és feldolgozni, még pedig — mint azt már jeleztem — a kúhí-maimenei rész kivételével. Török anyagom legjelentékenyebb része az özbeg nyelvből, pontosabban annak kipcsak típusú nyelvjárásaiból származik. Feljegyzéseim zöme a qorjidl törzs nyelvéből való, lényegesen kisebb terjedelmű az, amit a qatayan, dörmdn, laqai törzsek nyelvjárásaiból összeszedtem. 2 5 Ez esetben is a szókészlet kutatását tartottam főfeladatomnak és csak mellékesen gyűjtöttem verses és prózai szövegeket. A kipcsak nyelvtípusra jellemző lényeges hangtani sajátságok mind a négy nyelvjárásban megtalálhatók, nevezetesen : a szókezdő j- a köztörök y-vel szemben, a szóvégi és szótagvégi y- (-g)-nek -y, (-ü)-vá válása, az intervokaliku8 -k- (-q-) és -p- zöngésülése (ez utóbbi jelenség itt sem általános, csakúgy, mint ahogy nem az a kipcsak nyelvek túlnyomó részében). íme néhány példa : Qr, Qt, D, L, jurák 'szív' (Kai. ytiräk), Qr, Qt, D, L jaq 'állkapocs' (K yangaq; yayay), Qr, Qt, jil 'év' (K y'il); Qr, Qt, L tay, 'hegy' (K tay), Qr, Qt jay, 'zsír, vaj' (K yay), Qr, L dzü 'zápfog' (K aziy), Qr, Qt ajü 2 4 A megvizsgált afganisztáni perzsa nyelvjárásokban szép számmal találunk török és mongol jövevényszavakat (engem főleg ezek érdekeltek elsősorban), melyek nemcsak a nyelvkereszteződés törvényeinek a vizsgálata szempontjából jelenthetnek komoly segítséget, de olykor függőben lévő problémák tisztázását is elősegíthetik. BOODANOV , Stray notes, 117 a kabuli irodaimi perzsából feljegyezte az uyur mortar' szót, ezt én Kabulban oyor alakban hallottam. MOROENSTIERNE, Frontier languages I, 232, a paracsiból óy ur alakot jelez. Ezekhez csatolandók : hazara oyor T 'kölyű, famozsór', oyur B 'ua.' (saját, feljegyzésem) ; csag. ; 'mortier de bois' ("PDC 68) helyesen ojurnák olvasandó, vő. csag., turki oyur 'ein hölzerner Mörser' ( RADL . I, 1011) ; tádzsikügur \Tyna' (BepTejibc 740). A szót MOROENSTIERNE perzsa eredetűnek tartja, BOODANOV kételkedik ebben, de eredetét nem tudja megjelölni. A szó kétségtelenül mongol eredetű, vö. mong. oyur, oyuur 'mortier, vase á piler, moulin á pilons' (Kow.I, 366), kaim. úr, kh., ord. úr, bur. úr, ur. Az intervokalikus -y- tehát a mai nyelvjárások nagy részében eltűnt, a közép-mongol bizonyos nyelvjárásaiban még meg kellett lennie, mint azt az itt felsorolt török és iráni adatokon kivüí a mandzsu oyo 'ua.' is mutatja. A közép-mongol ban van a szónak még egy sajátságos alakja : a'ur (Mongolok Titkos Története, Hua-yi yi-yü), ami egy korábbi ayur alakra megy vissza, valóban, az irod. mong. szintén ismeri ezt a változatot (vö. Kow. I, 37). Érdekes, hogy a szónak ez utóbbi változata is behatolt jövevényként a török nyelvekbe, vö. szárt ayir (NALIVKIN 258). A mongol szóról I.E. B BJIAAHMHPU OB, CPABHHTEIIBHA» RPAMWATHKA MOHROJIBCKORO N3UKA H xajixacKoro HAPESHS (JleHHHrpaa 1929) 231, 247. " E törzsek G. JARRINO idézett művében a korábbi irodalom alapján Koungrad, Qungrad, Qungrat, Qongrat, Qataghan, QaUaghan, Kattaghan, Durmen és Lokoi alakban szerepelnek. Közülük a qongrat ós a d&rman törzs jól ismeretes a török történetírókból és költői művekből ; vö. VAMBÉRY Á., A török faj ethnológiai és ethnográfiai tekintetben (Budapest 1885), 421 —422. A Qatayan tulajdonképen földrajzi név, a Laqai pedig egy kisebb törzsi egységnek a neve, amely LOOOFET özbeg törzsi listáján kívül eddig nem igen fordult elő máshol. Annál nagyobb a jelentősége a legújabban megjelent következő kitűnő monográfiának : B. X. Ka pM hi uıeBa, K Bonpocy o npoHt XOMÍŰIHHH JloKafiueB : CoBeT. Kan STHorpaiJciH 1952, 4 11 — 29, amely különben kitűnően megvilágítja a Tádzsik Szövetséges Köztársaság területén lakó laqaiok összefüggéseit afganisztáni szomszédaikkal is.
