Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
A mandzsu nyelv régi mongol elemei [MTA I.O.K. XVII/1961/, 31-46.]
332 ma. mergen 'okos, ügyes, értelmes' ~ mong. mergen 'okos, tapasztalt, tudós, aki érti a dolgát; ügyes vadász'; MTT, Hy, Tk mergen ; Th mergen ; mgr. mierodn ; kaim. mergş ; ord. mlrgln ; DB hor. mergen ; hal. mirgin ; bur. mirg£(n) ; ma. airge 'selyemfonál, kötél, zsinór, fonál' ~mong. airkeg 'nyers selyem' ; irod. ojr. iirkeq ; kaim. Organ, Orkan ; ord. Ork yek ' a szövet fonala, a kő szemcséje, a fa rostja'; hal. Orcheg 'rost, fonál'; bur. iérchig ; ma. terge 'kocsi' — mong. tergen ; MTT, Hy, Tk tergen ; Cy tergen (a 3. íráshegy romlott); 'Ph tnrged, pl.: MA tergen ; mgr. t'ierne ; dah. t'ergl, t'erén ; kaim. tergn ; örd. Verge ; DB tqrg%, hor., DB terge, gor. Verge ; hal. Úrig, tirgin ; darh. tergi ; bur. tirgt(n). (A ma. tejen, úgy látszik, ugyanennek a mongol szónak igen régi átvétele.) Ha hinni lehet a dzsürcsi epigráfiai emlékek vallomásának (ezek alapján idéztük fentebb az irge n 'nép' szót), az,^-rg-, -rk- aránylag igen régi a mandzsuban (a dzsürcsiben), pontosabban, az rk > í, rg > / változásnak a mandzsuban (dzsürcsiben) a XH. század előtt kellett végbemennie. 3. A fonetikai kritériumok közt kell említenünk a szókezdő i- képviseletét, Eredeti mandzsu szavakban való képviselete sajnos ez ideig nincsen kielégítő módon tisztázva. CIHCIUS, CpSBHMTeJibHSH (jKmeTMKí, 215—8, véleménye szerint a ma.-tung. szókezdő k-nak a mandzsuban megfelelhet q- (k-) is, y- (x-) is. Végső soron, úgy látszik, ő arra hajlik, hpgy a q- (k ) megfelelések régibbek, mint a y- (x-) megfelelések. (BEN ZING , Die tungusischen Sprachen 976, a kétféle megfelelést megállapítja, de okait nem kutatja.) Azt hiszem, a kérdés jelenlegi megoldatlanságának magyarázata részben abban keresendő, hogy a mongol jövevényszavakat nem választották el az eredeti szóanyagtól, azon túlmenően pedig, még kevésbé tettek különbséget a különböző időkből és nyelvjárásokból származó mongol jövevényszó-csoportok között. Mindenesetre, a mandzsu nyelv mongol jövevényszavai jelen esetben háromféle megfelelést nyújtanak. Az első közülük ı > (k ) > g fejlődés, melynek jól ismert példája ma. orin 'húsz', mong. qorin. A fejlődés útja persze q- > y- > g. Kevés ide tartozó mongol példánk van, nyilvánvalóan azért, mert igen régi fejlődéssel van dolgunk. Ebben az időben a többi eredeti mandzsu szavakban éppúgy, mint a mongol jövevényszavakban szókezdő q1 (k-)-t kell feltennünk; ha ugyanis y- (x-) szókezdőt tartalmaztak volna, mint ma, akkor ezek a szókezdők is eltűntek volna, mint az orin 'húsz' és az edun 'szél' stb. szavak szókezdője. Ebből a szempontból igazat kell tehát adnunk Oinciusnak: a q- (k-) csakugyan régi. u "V.L. CINOIUS, Sravniteljnaja fonetika, 215—8. J. B ENZINCI , Die tungusischen Sprachen, 900—1, a ma. edun 'szél' stb. szavakban mutatkozó x-t eredetinek tartja szemben S. M. SHiaoKOOORorr (Notes on the bilabialization and aspiration of the vowels in the Tungus languages: Rocznik Orjentalistyczny VII, 235—63) nézetével, amely szerint „the aspiration of vowels is due to the emphatic inoursion" (243. old.). Lényegében
