Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
A mandzsu nyelv régi mongol elemei [MTA I.O.K. XVII/1961/, 31-46.]
329 (helyesírása: kamga' vi); mgr. jápgu ; kaim. D yamj&l ; ord. jamjğli ; hal. chamchuul ; bur. chamchııul. A másik kritérium az, hogy a két magánhangzó közti -y- nem esett ki, helyette az első magánhangzó tűnt el, ugyanúgy, mint egy sor más mongol jövevényszóban ma. gurgu 'vad, vadállat' ~mong. görilgesü(n) 'vadállat, négylábú'; MTT görő'e, görö'esü(n), görögesün (ez utóbbi alak ha pax legomenon); 'Ph görő['ed\ (pl.); IM, MA görlein ; mgr. k'uorose ; irod. ojr. görlein, kaim. gört, gärten, ojr. nyj. gört», görlen ; ord. aőrös 'vad, vadállat', oörő 'vadászat'; gor., hor., DB, görl», gor. gür Is, DB, hor. gúrgís ; hal. góróóe(ón) 'antilop', göróö 'vadászat'; darh. górdeip ; bur. gúröóht(n) ; ma. aryan 'fog' ~ mong. araya 'zápfog'; MTT ara'a ; IM an I ; mgr. arä ; irod. ojr. arán, kaim. arán, ojr. nyj. arán ; ord. ard ; darh. ara ; hal. araa(n) ; bur. araa(n) ; ma. serguwen 'friss, hűvös' — mong. eerigün, seregün 'friss, hűsitő'; Hy, Tk, Yy serCin, Ls »eri'ün (a 2. írásjegy romlott); 'Ph sert 1 in ; MA »eri'ü n, serin; dah. serip; mgr. sarin; kaim. serin; D. sirin; hal. eeriin; bur. ktrfwAn. Ez & hangtani jelenség azért is érdekes, mert mai ismereteink szerint a kitaj kizárásával más szien-pi nyelvjárások felé utal. Bizonyos számú szóban a szókezdő p- az általános fejlődéstől eltérő módon j- alakban jelentkezik. Ilyen a dzs. Kin-kori tulaja 'vörös' (Kin SI CXXXV, 12a) ~m». fulajön 'vörös, meztelen'. (A képzőre vonatkozólag vö. ma. Sajón 'fehér, fehéres', ge-xun 'ragyogó, fényes', nio-jon 'zöldes'). E szóban, ebben az időben, normálisan szókezdő p-t várnánk, ugyanúgy, mint ugyanazon szójegyzék egy másik szavában: dzs. Kin-kori puladu 'vörös szemű' (Kin 81 CXXXV, IIa) ~ma. fulata 'vörös karikákkal a szeme körül, vörös szemű'; vö. PELLIOT: Journ. A. 1925 I, 263); 1. még hal. gfls'l- 'vörös szeműnek lenni', RAMSTEDT: JSFOU XXVIII8; 57). E szó is a pula- 'vörös' szóra vezethető vissza. Mindebből világosan az következik, hogy a dzs. julaju nem ugyanabból a mongol nyelvjárásból származik, mint a dzs. puladu. Ismét más példák azt tanúsítják, hogy mongol szavak akkor is kerültek a mandzsuba, amikor a régi szókezdő p- is, a helyén jelentkező h- (j-) is eltűnt már a mongolban. Ilyen: 1 4 Figyelmet érdemel, hogy bizonyos ma élő nyelvjárásokban eltűnik a két magánhangzó közti pozícióban a -y- (g-), s helyette hosszú magánhangzó 611, más nyelvjárásokban pedig, ugyanezekben a szavakban, megmarad a -y- (-g-). Vő. B. JA. VLADIMEBOOV, CpaBHHTejibHSs rpâMMSTHKa MOHrojibCKoro ıiMCbMCHHorü S3UK3 H xanxacxoro Hapeıım, 236. Vö. még N. P OPPE , On the velar stops in intervocalio position in Mongolian: UralAltaisohe Jb. XXXI, 270—3 és Vergleichende Orammatik der altaisehen Sprachen I, 42—9.
