Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Egy XII. századi mandzsu-tungúz írás. A "kis" dzsürcsi írás értelmezése [Ért. a Nyelv- és Szép-tud. O. kör. XXVI/9/1948/, 1-43.]

275 hIí-íh, ma. u/in; 696. sai-yin 'jó', sai-in, ma. sairi; 81. fu-ıran 'idő', fo-on, ma. fon. A kínai átírás a szóvégi n-et szótagvéggel és külön fan-c'ieval is, tehát kétszeresen jelzi, a dzsüresi azonban ugyanolyan következetességgel jár el, mint az előbb: 290. 'O'yun-wen 'néne', eyu-un. ma eyun; 286. 'a-hun-nen 'bátya', a/u-un, ma. a/ón; 568. 'an*6'un-rren 'arany', alku un, ma. aisin <• 'áléin; 233. wu*i'eng-yin 'páncél', uqii-in, ma. uqsin < 'uqiin; 80 ha*c'eng-yin ünnep', /aki-in, ma. /akin. A kínai átírás pontos annyiban, hogy a dzsiircsivel együtt jelöli a szóvégi n-et, de nem jelzi, hogy a dzsüresi helyesírás azt a fan-c'ie segítségével teszi: 29. an pan 'nagy', amba-an. ma. amban; 143. wei-han 'ökör', ui/a-an, ma. i/an: 185. ha»rh-ieen 'hattyú', yaruun. ma. yaru; 32. kuo-lun 'ország', guru-un, ma. gurun; 138. mu-lin 'ló', muri-in, ma. morin; 710. 'o-sen 'nem', esi-in, ma. esi. A kínai az -n-et olykor sehogy sem jelöli, noha a dzsüresi szokásához híven azt a fan e'ie-val tagolja: 239. mu-la 'pad', mula-an, ina. mulan. 2. A szótagjelekkel kellett lejegyezni a kínai 6zóval végeredményben egyenrangúnak vett dzsüresi csonka tövű szónak mindama járulékos többletét, amely a dzsürcsit a kínaitól alapvetően megkülönböztette. A képzők, ragok lejegyzése tehát a szótagjelek segítségével történt. Nem minden szótagjel képvisel szükségszerűen egy szótagot, akad köztük olyan is. amellyel többszótagú formánst rögzítettek. Egész sor szótagjel félreismerhetetlenül képzők lejegyzésére szolgált. A leggyakoriabbak közül néhány példa.

1 A [369] 'an, dzsüresi kiejtése yan. ismert nomen-képző: 270. ka'si-'an 'okmány, parancs', jaki-yan, ma. jasiyan; 469. hada-'an 'felderítés', qara-yan, ma. qarayan; 552. hu-H-'an 'szoknya', yuhi-yan, ma. XÓsiyan, xósi/an. A [22] íiiang olvasata gian, a mandzsu helyesírás szerint giyan: 13. iang-kiang 'füst', *a(n)-gian, ma. sang giyan < 'sa-n-gfan; 619. *ang-kiang 'fehér', ka(n)-gian, ma. sanggiyan; 616. nun-kiang 'zöld', no(n)-gian, ma. nioiranggiyan < noa-n-gfan; 617. fu*la kiang 'vörös', fula-gian, ma. fulgiyan <• 'fula-giyan, cf. fula /ón, fula-buru, fula-ra-. A dzsürcsiben a mandzsunál is gyakrabban használt nomen-képző a [352] ki, gi: 6. t'n-ki 'felhő', tu-gi, ma. tugi, vö. tu-si riyen 'felhöß', 1 A mandzsu nyelvtanok a szóképzést meglehetősen sommásan tárgyalják, a homophon képzőket nem választják szét. funkcióikat nem határozzák meg pontosan, végül mindegyik szerző a képzőknek csak egy részét, a leggyakrabban használtakat veszi figyelembe. DIÓSZEGI VILMOS mindezeket szem előtt tartva 1946-ban doktori értekezésében módszeresen megvizsgálta az egész anyagot; értekezése, sajnos, mindezidáig nem jelenhetett meg nyomtatásban. Az említett -yan ( nen, -yon) dcverbali- névszóképző, melynek ;-je /-val váltakozik; nomen actionis-t képez. Vau egy ugyanilyen alakú denominalis nomen-képző is, ez a leggyakrabban deminutivumnak látszik: bira-, un 'patak' < bira 'folyó', yúr-yan 'ág, gally' < yar ; ez utóbbi alapszól csak a rokonnyelvek (többek között a dzsüresi) ismerik. A -giyan (-giyen) névszót képez névszói tőből, vö. yar-giyan 'ág' (yar-yan 'ua.'). Minthogy a -giyan, -giyen leginkább -n tövű névszókhoz járul, egyesek -nggiya n, ng giyen esetleg -ggiyan, -ggiyen változatáról is beszélnek. Ugyanez a helyzet a szintén denominalis -gi képzővel is, amely az -n tő után -nggi alakban jelentkezik. < amelyből egyes grammatikusok külön képzőt próbálták kikövetkeztetni. Azonban sem -nggiyan, sem -nggi képző nincs. Vegyük pl. a giranggi 'csont' szót, ennek csonka töve gira, teljes (ti es) töve pedig gira-n (ezt az alakot idézik leginkább a szótárak szintén 'csont' jelentésben); a csonka tőből való származék a gira-tu 'gyengecsontú', a teljesből a *gira-n-gi, amelyből szabályosan, de másodlagosan keletkezett a mandzsu helye-írás giranggi alakja.