Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Ligeti Lajos második jelentése mongolországi kuta-tó útjáról [Akad.Ért. XL/1930/, 255-259.]
13 44 H) oldalas kézirat a Sanana Seren mii vének valami újabb átdolgozása, amint azt rövid tanulmányozás után meg lehetett állapítani. A bevezetés, a kronológia (pl. bing idavan bars jil). a mongol dinasztia története stb. szószerint azonos azzal, amit Sanang Seéen ir. A végén azonban hasztalanul kerestem Sanang Secen ismeretes forrásjegyzékét, ezzel szemben, úgy látszik, a (Jagan-u nara debter utolsó fejezete jóval részletesebb és jóval tovább terjed, mint az előbbié. A lámakolostorok köziil csak a T'ai y'ing (vao-nak van mongol nyelvű könyvtára, melyet az utóbbi évek zavaros eseményei erősen megtizedeltek. A gyűjtemény legfontosabb munkája a Prajnüpüramitn mongol fordítása: E mellett természetesen megtaláljuk a lámaista irodalom legismertebb és mindenütt visszatérő termékeit. Egv másik lámakolostorban. a Ta tsaohan egv 108 kötetes tibeti Kanjurt őriznek. A buddhista irodalom terméke az a három szép mongol kézirat, melyet Kuku khotoban szereztem. Mind a három A İtan (|a-;an idejéből való s a mougol kalligrafiának valóban nem válnak szégyenére. Ez a három kézirat a Paücaraksü. a Suvarnaprabhüsa és a Thar pa then po fordítása, tehát igen ismert szövegek. Mindamellett mint forditások is figyelmet érdemelnek, mert a K'ang-hi, K'ion-lung idejében készült hasonló termékektől merőben eltérnek, a legtöbb mongol nyelvű buddhista munka pedig ide tartozik. Ami azonban voltaképen értékessé teszi ezeket a kéziratokat, az a forditások végén olvasható colophonok. Paücaraksü pl. a legrégibb mongol nyelvű forditások egyike s amint a •tirüken-ü tolta állítja, magának T'hos-kyı 'Od-zer nak a műve. Valamennyi pekingi xylograph végén (az Institut de France példánya sem kivétel) terjedelmes colophon beszéli el a buddhizmus sorsát Mongolországban s Kínában a mongol kliánok alatt. Nos, a mi kéziratunk ezt a különben becses colophont nem ismeri, ezzel szemben még ennél is érdekesebb megjegyzésében a Paücaraksü mongol fordításainak történetét beszéli el hosszasan. Már itt is jelezhetjük, hogy a Paücaraksü egyik mongol fordítása egy Erkegüd u/us-un yeke noyan buynn-tu ejen dargan noyan buzdítására készült. Ez az adat már magában is a legnagyobb mértékben meglep bennünket. E mellett a keresztényeket csak a mongol dinasztia idejében hívták erkegüd-nek, ez a név azóta eltűnt s kizárólag kinai, 'phags-pa és arab átírásban maradt ránk. Kéziratunk az első mongol írásos szöveg, mely az erkegüd-ö t említi.
