Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
A kitaj nép és nyelv [MNy XXIII/1927/, 293-310.]
188 Liou T'ing-han és Yang-yi vezették, azonban a 980- és 98'2-i nagy vereségekel nem tudták megakadályozni. Seng-tsung császár (Lung-siü) idejében (983—1031.) a kitaj hatalom még inkább növekedett. A nagy kínai expedíciót 986-ban csúfos kudarc érte Tsuo-tsounál. Utána a kitajok elárasztották egész Pe-tsi-lit. 991-ben meghódoltak nekik a dsürcsik, 994-ben a koreaiak. Kisebb csetepaték után 1004-ben K'oi-tsoutg jöttek, s Sung C6ak súlyos feltételek mellett kapott békét. A következő évben meghódoltak a tatárok (ta-tan).' Hing-tsung (Tsung-Uen; 1031—1055.) 1044-ben felemelte Sung adóját. Alattvalói közül azonban már többen Tanguthoz (Si Hia) pártoltak; 1048-ban az ellenük indított hadjárata sikertelen maradt. Tao-tsung (Hung-Ki; 1055—1101.) nevével a kitaj epigraphia tárgyalásánál fogunk talalkozni. Különben az ő uralkodása alatt történt, hogy Japán (IFu-táe) adót küldött Liaonak. Innen kezdve a kitaj birodalom rohamos hanyatlásnak indult. T'ien-tsu (Yen-hi; 1101—1125) uralkodása alatt A-ku-ta lett a dsürcsi fejedelem (1113.), aki dinasztiájának a Kin 'arany' nevet adta. A következő évben már súlyos vereséget mért Liao-ra az Amur mellett. 1115-ben dsürcsi kézre került Huang-lung-fu, 1116-ban az egész Liao-si a keleti fővárossal, 1120-ban az északi (felső) főváros, 1122-ben Ta-ting-fu, a középső főváros. Közben egyesek, családok, törzsek tömegesen pártoltak át a dsürcsikhez. 1125-ben T'ien-tsut detronizálták s többen felvették a császári címet. A Da i Liyoo guru n-i sudur-i b i t h e utolsó fejezetében néhány általános megjegyzést olvasunk Liao államberendozéséről, szokásairól stb. Egy északi és egy déli Ítélőszék volt. Az első a királyi család, a törzs és a vele kapcsolatos ügyekkel foglalkozott, a második a kínai alattvalók, tartományok, városok, vám, adó stb. kérdéseiben rendelkezett. Mindkettőnek számos alosztálya volt, Az öt főváros férfilakossága 1.107.300 lelket tett ki; volt 156 megerősített város, 209 járási hely; 59 vazallus felett rendelkeztek, persze ebben a számban kis törzsek, sőt városok is értendők. Maguk a kitajok 57 törzset számláltak (Liao s i mind felsorolja). 1 Körülbelül ez volt az az idő, amikor Kína északi tartományainak legnagyobb része kitaj fennhatóság alá tartozott. Ettől a kortól kezdve nevezik az arab, perzsa stb. írók Északkínát róluk xitoji-nak (később ,fU»i- \atay). szemben Délkínával, amely igazi kínai terület maradt (jelen esetben a Sung dinasztia birtokában), amelynek neve a mongol kortól kezdve Mami (< kín. man-tie a.m. 'déli barbárok'), Marco Pol o-nál Mangi: Nangkiyas,Nangkiyat (<. kín. nan-kia 'déli család'). Európában a mongol kortól kezdve Cathay néven ismerik Kínát. A mongolban kitat (a kitan többese), az oroszban kumaü mai napig Kindt jelenti. Vö. H. YULE , Cathay and the way thiter. London, 1866. (Hakluyt); új kiadás: H. YULE—U.CORDIER. London, 1913. 4. köt.
