Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Dzsingisz khán neve [Nyk XLVIII/1933/, 338-341.]

Dzsingisz khán neve Dzsingisz khán neve. A mongolok történetére vonatkozó különféle nyelvű és írású változatos forrásanyag nemcsak események azonosítását nehezíti meg, hanem gyakran még a legfontosabb nevek körül is olyan tarkaságot teremt, amelyben a távolabb álló al ig tud eligazodni. Eleven példa rá a magyarországi tatárjárásban résztvevő mongol vezérek nevei. E variánsoknak, valamint a mögöttük rejlő kérdéseknek a jellemzésére álljanak itt Dzsingisz khán nevére vonatkozó fontosabb adatok. Mongol írásos forrásokban kivétel nélkül mindig Cinggis qayan1 olvasunk,

1) világosan szókezdő c-vel és szóvégi s-szel. Az egykorit és közel egykorú kínai munkákban riny-ki-se hau egész pontosan az előbbi mongol alaknak az átírása. A 'phags-pa-írásos emlékek már jiii-yis1 írnak, tie ezekben az emlékekben a szókezdő mássalhangzó zöngésiilésére más példáink is vannak: za-ra 'hónap' ~ írott mong. sara; dfii-ri 'ég. isten' cv i. mong. tnyri (-«: ujgur tngri); yo-rin '20' cv i. mong. gar in.: ya-'an 'khán' ~ i. »long, qayan, stb. Hasonló változások a ma élő dialektusokból is kimutathatók, sót belsómongoliai nyomtatványokban és kéziratokban sem ritkák; ridkiir 'ördög, manó' ~ jidkiir; calciya 'fecsegés' ™ jalciya; cibkii- 'vizbe merülni, befulladni'"~ jibkii-; ordosz zalk'in 'szél' ~ i. mong. salkin; chalcha ué'cir 'az ijj végei' i. mong. kicir (B. J. VLADIMIKCOV, Sravuitel'naja grammatika, 410). A tibetiben VI.ADIMIRCOV (op. cit. 3G0) egy közelebbről meg nem határozott forrás alapján — Dzsingisz neve nincs szótározva — jin-gir1 mutatott ki, magunk egy más, kevéssé ismert tibeti műbél (mKhas-pa dan blun-po brtay-pa'i bstan-b<ns dge-ldan legs-bsad padma dkar-po'i chttn-po'i 'grel-ba fii-mai 'od-zer zes-bya-ba bzugs-so) pedig cin-gir alakot irtunk ki. A szóvégi -r hitelességéhez nem férhet kétség, de még mindig vitás, vájjon sajátos tibeti jelenséggel van-e dolgunk, vagy pedig összefüggésbe hozható-e a mongolból kimutatható változással, mint VijAiMMiRcov próbálja op. cit. 360. A muzulmán (arab, perzsa, török) feljegyzésekben cingiz és jingiz ') P. PEI.LIOT szerint, T'oung Pao (1930) XXVII: 25 Dzsingisz khán csak a gan címet viselte.