Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Magyar kutatóút Mongolországba [MNy XXIV/1928/, 265-270.]

4 Fontos kérdés ÍIZ. hogyan viszonylanak egymáshoz ezek a különböző kiadások; aiább még majd lesz róla szó a tibeti kiadásokkal kapcsolatban. Körülbelül három évvel ezelőtt megtalálták a buddhista kánon kánonikus értékű kommentárait, a kétszáz kötetnél többet számláló Tanjur-i, szintén Mongolországban. A mongol Tanjur-ról ugyan voltak irodalmi értesítéseink,. de mongolisták, buddhista szakemberek egyaránt szkeptikusan fogadták, s bizonv alig tulajdonítottak ezeknek val aini hitelt. A kutató szempontjából mindenesetre érdekes terület az, ahol még kétszáz kötetes munkákat lehet „találni." Erről a mongol Tanjur-TÓ\ az oroszok (POPPE, VLADIMIRCOV) röviden már beszámoltak, részletes tudósítások azonban még hiányoznak. Számos dhüruni- és safra-gyüjtcmény forog közkézen. hogy úgy mondjuk: mindennapi használatra. Ezek átvizsgálása érdemes eredményekkel járhat, mint arról a párizsi Institut de France Snngdui-ának átvizsgálása meggyőzött. A tibeti munkákról mondottakhoz még hozzáfűzhetjük, hogy itt minden történeti munka érdekel bennünket, mely Közép-, vagy netalán Felsőázsia történetével kapcsolatos. A régebbiekközül jóformán csak a Khotan (Li yal) történetéről szóló elég terjedelmes tractatust idézhetjük, amely a Tanjur-ba van bekebelezve. (A Kanjur Khutan-Mlträ-ja nemcsak rövidsége miatt jelentéktelen, de azért is, mert csak prédikáció, ryükarana). A középázsiai újabb tibeti kéziratok közt több igen becses történeti szöveg is van a IX—X. századból. Nagyon 6ok a buddhizmus történetéről, buddhista szentek, reformátorok életéről szóló munka. Különös figyelmet érdemelnek a különféle tibeti Kanjur- és Tanjar-kiadások. Mint tudjuk, az a közfelfogás, hogy van egy 100 kötetes Karthang- és egy 108 kötetes/Jc/gc-kiadás, valamint különböző kínai kiadások. Ezeknek egymáshoz való viszonya, a különbséget kitevő tractatusok jegyzéke kielégítően még korántsem ismeretes. Egyet azonban érdemes jelezni már most is (s erre már H. BECKH is figyelmes lett): nem minden százkötetes kiadás Karthang, hanem köztük igen nagyok a különbségek. így például az ismert CSOMA- és SCHMIDT-féle Kanjur kötetszáma ugyanaz, tartalmilag azonban korántsem egyeznek. A Tanjur-kutatás pedig még P. COKUIER (különben befejezetlen) katalógusai és a leningrádi kéziratos index után is csak bölcsőkorát éli, minden adat "új adat. s ennek következtében becses is. Ujgur, szogd. tokhár stb. nyelvű kéziratok előkerülése esetleges; róluk itt szólni tehát felesleges. Az utamba kerülő valamennyi inskripcióról (a már ismertekről is) pacskolatot és fényképet készítek. » A néprajzi és archaeológiai kutatásokról csak röviden ennyit Míg kéziratokat — amennyire csak lehetséges — minél nagyobb számban szándékozom magammal hozni vagy előre küldeni, addig itt kutatásaim jegyzeteken kívül csaknem kizáró-