Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

A török szófejtés és török jövevényszavaink - (Elöljáró megjegyzések. Magyar íz 'artus, articulus', török yüz 'ua.'; gyűrű, szérű) [MNy LIV/1958/, 435-450.]

78 420b); tüm. füzük (RAUL

.. Proben IV, 305); tur füzük (RAUL

., Proben IV, 105); miser főzök 'Ring' (

PAASONEN: JSFOU. XIX

/2: 59), kaz. tat. fözjk. fözak ( BÁLINT GÁBOR); bask, födök 'перстемь' ( DMITRI EV—

ACHMEROV-BAISEV 5281)); kum. juzıık (NÉMETH: KSZ XII, 120); karats jiiziik (PROHLK: KSz. X, 150); balk, ziiziik. ziiziiy, ziiziiy (PRÖHLE: KSZ. XV. 270); kar. T. üz ик (KOWALSKI 278), kar. L izik (MARDKOWHZ 30b) tkııı. fiizik 'кольцо' (ALIEV— BORIKV 121a, 245b). jiiziik перстень' ( BASKAKOV—C HA.MZ.AEV 480a); oszm. yiiziik ring' (

IIONY 389b), nyj. iiziih. iiziik 'yiizük' (CAFEROÓI.U. Dogu illerimiz ağızlarından toplamalar I. 284: Terekeme—

Karapapah); az iiziik кольцо, перстень' (

SIRÄLIEV—URUÍOV 210b), fűzik 'кольцо' (GANIEV 141b). űzik 'перстень' (GANIEV 252a) [mindkét alak egyöntetűen ÖRIÁ-nok ol vasam ló]; afg. afsár izak (saj. felj.) | csag., tar., turki iiziik 'der Fingerring' (RAI)L. I, 1894), csag. üzük 'anneau' (PDC. 64), esag. yüzük, iiziik (POPPE

, Muqaddimat al-adab 239, 181, 408, 429) > mong. üzük (i. m. 239); turki (Ixib-nor) üziik 'кольцо, перстеоь' (S. E. MALOV

, Лобнорский язык. Frunze, 1956. 182b); szart (nainangáni nyj.) uzuk '1 кольцо; 2. верхния кибиточныя кошмы' (Nalivkin II, 129); özb uzuk 'перстень' (

ABDVRACHMANOV 551), özb. Kulu iizig (saj felj.) I| csuvas sara, Szp. âğra 'gyűrű' (

PAASONEN 132), ilrl (DMITRIEV 252b, 469a), sir, A\r>. кольцо', kuéln s*r

1 'перстень' (

AÉMARIN

, Thesaurus XIII, 106—7). 2. A török szónak eddig nem volt etimológiája, bár többen eddig is származékszót gyanítottak benne, de megnyugtató magyarázatára nem volt lehetőség, minthogy a kérdéses alapszó korábban nem volt ismeretes. Nem vitás, hogy ez alapszó az imént tárgyalt yiiz 'íz, tag; ujj-iziilct' (vö. az urj. adatot!); ennek denominalis névszóképzős származéka a yiizük '*ujj-ízületeeske', ebből másodlagosan 'gyűrű'. A q, k denominalis nomenkcpző jól ismeretes a törökben, eredeti funkciója (legalábbis az egyik) a kicsinyítés; nyilván innen magyarázandó másodlagos fejlődésként a testrésznevekben való gyakori előfordulása is: ierik 'belsőrész' <" if 'ua.'. bafaq 'kalász; nyílbegy' - bal fej'; ögiik 'anyácska' ög 'anya', yulaq 'forrás' ^ yul 'ua.' stb. (Vö.: ZAJ \< ZKowsKi, Nufiksy 17—8; GABAIN, Alttürk. Gramm. 62; RÄSÄNEN. Morphologie 100.) Ugyanebből az alapszóból magyarázandó a 'gyűrű' egy másik török neve is: szoj., karag. fiisliik Fingerring' (G'ASTRÉN 116b), diistiik 'ua.' (i. ni., 119b); alt , tel., küer. jiistilk 'der Fingerring' (RADL. ILL, 616), sor, szag. ciistük 'ua ' (RAUL. 111, 2200): tuv. cüsliik перстень' (PAIJMBACH 394b). Iiakasz riistiik кольцо, перстень' (BASKAKOV 325b). ojrot diistiik ua.' (BASKAKOV 60b); kaesa diistik: diistrk 'Ring' (K. DONNER: .JSFOU. EVI M/L: 19); ki/.. Xiistiu H Fingerring (mit Stein)' (JOKI: Studia Orientalia XIX/1: 31). 3. Török jövevényszó a kamaszini szamojéd fuislek, füsti k, düst ik Ring' (

DONNER; VÖ. AULIS J. JOKI, Die Lehnwörter des Sajansamojediselıen 363). — .JOKI helyesen tette fel — ha kételkedve is —, hogy a szibériai török fiisliik és a yiiziik alapszava azonos: yiiz; abban azonban tévedett, hogy a tiik képző / jét eredetinek tartotta. Az ugyanis nem más. mint a -//>/-, -lik, и/, -lük denominalis névszóképzönok az említett szibériai török nyelvekben járatos egyik változata (vö.: N. A. BASKAKOV, Ойротско-русский словарь. Moszkva, 1947 245; M. RÄSÄNEN, Materialien zur l^autgescliiebte der tiirkiselien Sprachen 228). A fiisliik stb. tollát egy korábbi *yiizliik szabályos folytatása. E kikövetkeztetett alak különben megtalálható az oszmúnli