Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
A török szófejtés és török jövevényszavaink - (Elöljáró megjegyzések. Magyar íz 'artus, articulus', török yüz 'ua.'; gyűrű, szérű) [MNy LIV/1958/, 435-450.]
75 épj»en 'száz'; mindez nagyban hozzájárulhatott a kifejezés egészének és egyes részeinek a szókészletből való kiszorulásához. Különben a régi török szóanvaghól ez idő szerint nem tudjuk kimutatni külön-külön sem a yiiz1 ('íz, tag. végtag'), sem a yiizögii-t ('ua.'), még kevésbé egy yiizii- igét Figyelemre méltó, hogy a jelzett értelemben a yiiz szót jól ismerik ma is bizonyos szibériai török nyelvek: kojb. fiis, diis 'Gelenk' (GASTRÉN 143). kar fiiX. (fiis (GVSTRÉN 11«. 119), urj. ciis 'сустав пальца' (KATAXOV II, I34H), szőj ijiis 'das Gelenk' (RADL III. «15), tuv ciis 'сустав' ( PAIJMBACH) Az idézett ])éldákban a (-, d-, r- szabályos folytatása egy korábbi szókezdő //-nek; a szóvég is különösebb nehézség nélkül r-re vihető vissza. A fenti példák közt szereplő fiiX szóvége is csak látszólag mond ellent ennek a visszaállításnak, hasonló ,.szabálytalan" X z megfelelésre egyéb példákat is találunk GASTRÉN kojbál és karagasz. nyelvjárási anyagálian: iX, is nyom' /iz/, kiiX, küs 'ősz' /küz], ( iX, as 'hermelin' /az/, oX, ös 'tej' /aynzj, fyltl/s, felles csillag' /yild'iz, yulduz/ stb. Л szibériai török adatok tehát végső soron egy *yiiz alakra mennek vissza. Ide tartozik még jak. süsüöy, sösüöy ( *jüzük. *jiiznk) 'состав, сустав, член (тела), уд; колено, сгиб, слой, состав какою-либо предмета (ııanp. ноги); сустав, колено (в растении); разряд предметов, поколеиии' (PEKARSKIJ И, 2415). Közvetlenül a ki nem mutatott alapszóból (*jiiz > *siis) származik jak. siisâ- 'разбирать no cyставам' (PEKARSKIJ II, 2414); vö. L. X. CHARITONOV, ТИПЫ глагольной основы в якутском языке (Moskv8— l^eningrad, 1954.), 126. 3. A) A törökből származik a kaniasz.ini szamojéd (fut, diu 'Gelenk' ( DONNER), fii ua.' (GASTRÉN), djii 'Fingerglied' (GASTRÉN kézir ); vö. AI LIS .1 JoKi, Die l^ehnwörter des Sajansamojcdischen: MSFOu. Cili, 123—4. 1 A tulajdonképpeni 'íz. tag' jelentésű szamojéd szó adatai a következők: szani. nyeny. (jur.) rjésu' 'Glied, lland-, Fussglied', yuda-yésu 'Handglied , Tas ycsut/ana (GASTRÉN); ésn (BUDENZ); O yâi$şû" 3 'Gelenk, Glied'. T rjçffS" 3. ОР yd^ıi" 3, Szj. ydifoö" 3, yejşö" 3, K ycjşd' 3, U—C İljf°" a 'ua.', Sz. yfssû 'Glied', P y'ıpuy 'ua.', Nj r/lfffH 'ua.' (LEHTISALO); ngan. (taw.) yajyi, PI. yası/a' Fingerglicd' ( CASTRÉN ); eny. (Jen.) usu', (• usuo' 'Fingerglied' (GASTRÉN ); mot. yzyn 'Sehulter' ( PALLAS ); karag. usjyn-dy 'Schienbein' uz j lind i Knie'. 1 HAUSTEDT (Zur mongoliseh-türkisehen Laulgeseliirhtc: KS/.. XVI, 72) u kojbál ı'iis <-s jııkut m'im'Hiz alapján * j üz ós *jiiziig alakokat következtet el t ki (u mongol iiyı es kimiz jiit/r mongol nem ttırlo/.ik ide), es ıı/.okııt feltételesen u török yüziik 'lling'lıez kıı|>esollM. — K. DONNER (JSFOU . XL/I, Ö) ezzel szemtan U Cüe stb. alapján egy * iiir vngy *jiii ('maliikul rekonstruált. .Mindköt változat megengedhetetlen, nemesük n/ört, mert. mint fentebb említettem, a szóvégi -s (sót egyik-másik nyelvjárásban -i is) uz eredeti s é-s -é-n kívül -г-nek is metrfelelhet, hanem azért is, mert n szóvégi -z mellett ez esetben van egyéb, kétértelműségtől mentes bizonyíték is. A tuvnihiin ugyanis (uhol и s/ó alakja szintén fiis) a helyzet a következő. Ebben a nyelvben ti. a szóvégi megőrződött : Imi Tej' bni bei 'öt' bei riai 'kö' hii riii 'fog' " Щ kui 'mudár' qui, '"•ni 'könny' yııi. Az eredeti szóvégi -f ti tuvuilxin szinten -J-sel van képviselve: iii 'három' iir kii» 'erő' kiir ni 'éhség: éltes' - (W kői 'nomád vonulás' kiif %Wi 'kard' F/í/i'é ini 'baj' CnC unC. DONNER nem állt meg itt a feltcvéseklien, hintem az alaptalanul felvett *jiii alakot egy további, őstürük */м/-ге (HAMSTEIIT t i elmélete alapján) vitte vissza. Ebből a *iül-höl magyarázza a kant. s/ant. ifin stb. formát; mint JUKI (MSFOU. (Ill, 123) eg yel ért öleg megjegyzi, U szamojédban u feltett „őelőrök -/" ugyanúgy viselkedhetett, mint н finnugor -/, azaz elt unt. E feltevés-sorozatra semmi szükség, а szóvégi -/-es alak a törökből ugyanis kimutathutó: kuesu ' jül 'der Oelenk' ( RAIM.. III, 607), lıakasz eül 'сустав' (BASKAKOV 32oe). A hnkasz-kaesa szóvégi
