Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
A török szófejtés és török jövevényszavaink - (Elöljáró megjegyzések. Magyar íz 'artus, articulus', török yüz 'ua.'; gyűrű, szérű) [MNy LIV/1958/, 435-450.]
71 Az ujgúr nyelvű „Avad'tna'-töredékek egyik csonka levelének versó ján olvassuk, ahol minden sor eleje hiányzik (a rectón a sorok végei nin csenek meg): .. .bütün ät'özüngtäki yuz yuzä. . . (F. W. K. MÜLLER, Uigurica III, 21 s). A sor vége sérülctlen ugyan, az utolsó szó mégis befejezetlen — helyhiány miatt; folytatása a következő sor elejére esett, ez viszont a többi sorok kezdő szavaival együtt nem maradt ránk. Figyelembe véve a folytatást, a megsérült szót yyz yuzä/gütinj-re egészíthetjük ki. 1 F. W. K. MÜLLER a sérült részt figyelmen kívül hagyva 'allen.. .in (an) deinem ganzen Körper' fordítást javasolt. Világos azonban, hogy a helyet 'egész testeden levő végtagok[tól]-nak kell fordítani Igen valószínű, hogy ugyanezen verso-oldal 9. sorának a végén olvasható yuz szónak a következő sor elején, a sérült részen, szintén yüzägü volt a folytatása. A Mániról szóló nagy himnuszban kifogástalanul hagyományozott szövegkörnyezetben egy yüz yüzägütin biirü kifejezéssel találkozunk (IV. IIANCÍ— A. v. (ÍABAIN, Türkisehe Turfan-Texte III. Berlin, 1930. 4—5, 21). A nehézség itt kettős. Az egyik ezúttal is a yüz yüzägü A kiadók — ugyanúgy, mint annak idején RADLOFK — a yüz1 'száz'-nak, a yüzägü1 pedig ugyané számnév collect i vumának fogva fel, a yüz yüzägü-X önkényesen 'saeculum'-nak értelmezték (i. m. 26, 5. jegyz.). A másik nehézség a -tin bärü ahlativusszal járó névutó helyes értelmezése; ennek a jelentése ugyanis a legtöbbször 'valamitől kezdve, valami óta (temporalis)'. BANG és (ÍABAIN azonban szerencsés kézzel az ujgúr „Suvarnaprah)iása"-hól egy pontosan megfelelő párhuzamos helyet is idéztek: yilikimiztin siingükümiztän bärü. Ez persze nem volt összeegyeztethető javasolt fordításukkal, s nem késtek megjegyezni, hogy a passzus „höchst sonderbar". A hely pedig világos: 'velőnktől, csontunktól (kezdve minden porcikánkig]', kissé szabadabban: 'velőnkig, csontunkig'. GABAIN utóbb (Alttürkisehc Grammatik [Leipzig, 1941] 145, § 319) lényegében már kifogástalanul érti a kérdéses helyet, amikor azt „von ganz innen her" nek fordítja A legfőbb nehézség mindvégig a yüz yüzägü pontos jelentése maradt; ez okozta a legtöbb fejtörést az ujgúr szövegek terén jól tájékozott kiadóknak. Szerencsére ezúttal is tudtak idézni párhuzamos helyet, mégpedig egy kiadatlan turfáni kéziratból: yüz yiizägüsintä mar'imJarta. De mindjárt megjegyezték becsületesen, hogy imént javasolt saeculum; allzeitig' fordításuk sehogy sem illik ebhez a passzushoz. A helyzet azonban ezúttal is igen egyszerű: a yüz yüzägüsintä és a marimlarta rokonértelmú kifejezések. A marim, szót pedig jól ismerjük az ujgúrban, jelentése 'Glied' (Türkische Turfan-Trxte I— V, Index 27). Ezt jelenti pontosan a yüz yüzägü is. Minden kétséget kizáró módon megállapítható tehát, hogy a yiiz yüzägü kifejezés jelentése valamennyi megvizsgált passzusban tag, végtag'. B) F. kéttagú kifejezés különben a török főnévi szinonima-összetételeknek ama típusához tartozik, amelyet az jellemez, hogy első része egytagú, olykor elég határozatlan jelentésű szó, amit az összetétel második részét alkotó két vagy több tagú szó mintegy magyaráz, annak szemantikai tartal1 Hasonló szokatlan szétválasztásokin ugyanezen kézirat sértetlen részoilten egyéb példákat is találunk: ayazimta-qi (37: 30 -1), at-unqa (30: 14 — Г>). tiingü-kiim (37: "> — (i) stb.
