Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Kanyaró; berke, tok) [MNy XXXIII/1937/, 300-304.]
44 (<?tör. • jîlim) ée a sajt ban (< ? tör. 'tîylt) GOMBOCZ végső magyarázatképen arra utal, hogy voltaképen a három magyar 6zó török eredete nem teljesen kétségtelen. A gyalom mai kapcsolatban már MUNKÁCSI hivatkozott az árja jalam 'Netz, Fanggarn' szóra; a sajt kéttagú török forrás-alakja mellett pedig van az oszétban is egy. azonos jelentésű, egytagú 6zó, a ciyd. Kifogástalan magyarázat azonban ez időszerint ebben az irányban sem kínálkozik. A kanyaró törökségében. úgy látjuk, mindennek ellenére nincs okunk kételkedni, mindöseze az annyi nehézséget képező török qizamlq-ból való származtatást kell elejtenünk. Az afganisztáni özbeg Qongrat nyelvjárásban'kanyaró' jelentésben qaramsq-ot hallottam. Ennek a nagy török szótárainkban elő nem forduló ritka szónak az igazolására van más adatunk is. Sejx Sulejmün csagatáj szótárában találjuk ugyanis a következő tételt (konstantinápolyi kiad. 215 1., KúNos 120): á^y * J * joúi^í. jy J _ qarayriqi: bir nev' xastallq-dir; qaramuq; qlzamuq, vagyis: 'egy fajta betegség, qaramuq (..kanyaró"), qlzamuq („kanyaró")'. KÚNOS fordítása ezúttal helyes: 'eine Art Krankheit; Masern'. Öejx Sulejmün adata két szempontból is érdekes. Először: magyarázatként előfordul nála i6 a ritka qaramuq 'kanyaró' 6zó; ismeretes, hogy ÖS. csagatáj szavaiban igen sok az özbeg (ritkábban: turkomán) szó; ezt, úgy látszik, annak idején nem vette észre KÚNOS, innen rengeteg értelmezésbeli tévedése De érdekes maga a SS. közölte csagatáj szó is, mert arra világít rá, hogy a 'kanyaró' török neve az özbegben és a csagatájban nem a 'vörös' melléknévvel vagy a 'vörösség'-gel függ össze, hanem a fekete színhez csatlakozik. A qaramuq époly melléknévi származék, mint a teleut alamtq 'bunt, buntscheckig' (R AUL . I, 370) < ala 'ua.', a csag. qarayriqi pedig < qara 'fekete' -f- ayriqi 'betegség' (vö. tör. ayrl, ayrly 'betegség'). A csagatáj és özbeg qarayriqi és qaramuq, qaramsq szavának a qara 'fekete' melléknévvel való összefüggése a himlőre utal és ópúgy magyarázandó, mint pl. a kanyaróhoz tünetileg hasonló egyéb gyermekbetegségek nevei közül a magyar bárányhimlő, vagy a német Windpocken. Mindezek alapján indokoltnak látjuk, hogy kanyaró szavunkat ne a török qizamlq-ból, de az azonos jelentésű qaramlqból származtassuk. Berke. Alakváltozatai: berke, berge, birke, bőrke, bürke, bürke; az első adat a XVI. századból való. Jelentései: 1. 'julus, nucamentum, panicula; Kätzlein an den Bäumen, Palmzweig'; 2. 'nux pinea; die Strobel'; 3. 'kukorica virága, kalásza'; 4. 'virgultum; Gebüsch, Gesträuch'; 5. rvimen; Binderute'.
