Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]

279 A szibériai török nyelvek mongol .jövevényei monográfiát érdemelnének (épúgy mint külön a jakutéi is); ezek a jövevények nemcsak nagy számukkal, hanem szókészleti és hangtani fontosságukkal is egyaránt méltók figyelmünkre. A sok jövevény közül néhány példa: (RADLOFP, Wb., CAHTHÉN, Versuch): kojb., szag., kacs., küer. ür, ür 'régen, régóta' ~ mong. egür \ alt., tel., kumand. öhöyö 'öreg, aggastyán' ~ mong. ebiigen I tel. öböyön 'ós' ~ mong. ebügen \ alt. äljigän 'szamár'~ mong. eljigen \ alt., tel. ilä 'világos, pontos'mong. ile I tel., kojb., szag. ilädä 'elég' ~ mong. eliyede | tel. ilam 'idóvel' - nıong. ulam | alt., tel., leb., bar., tob. alaqan 'tenyér' - mong. alayan | tel. aríür 'kendő, zacskó' - mong. aréiyul | alt. alaqa 'kalapács' - mong. aluqa | alt., tel. amtan 'ízlés' - mong. amt.an | tel ürü 'fájdalom, fáradság' ~ mong. eregüü | kojb. ikärä 'iker' - mong ikeri \ karag. ülägcr 'mese'- mong. iiliyer \ kojb. komeskü 'szemlödök'- mong. kömüske | kojb. kuragan, karag. huragan 'bárány' - mong. quriyan | kojb., karag. talai 'tenger'- mong. dalai | kojb tölön 'lép' - mong. díiigün I karag. buró bűn, vétek' - mong. buruyu | kojb. szag. sünii lélek' - mong. sünesün | alt., tel., leb. käi 'szél; levegő, lélegzet'mong. kei | tel. qdlya a jurt fa-ajtaja' ~ mong. qayalya ajtó' | tub., sór qalqa 'istállóajtó; ajtó (mesében)' ~ mong. qayalya | alt., tel., leb. §ili 'üveg, üvegedény' - mong. sil -= tib. sel | és még rengeteg más. A középázsiai török nyelvekben már kevesebbet találunk, de számuk még mindig nem megvetendő. A turkiban ilyenek (SBAW) : éayan kínai eredetű téli ünnep' - mong. íayan sara 'az elsó hó, az újév hónapja, ünnepe' | dünän 'kétéves' ~ mong. dönen | dalu 'váll' nıong. dalu \ solayai 'balkezes' - mong. soluyai | qangsar 'orrcsont' mong. qangsiyar \ qamtu 'együtt' - mong. qamtu ! qoéun 'sereg' mong. qosiyun \ qunan 'három éves' - mong. yunan \ manglai homlok' - mong. manglai, mangnai \ arya 'mód, segítség' - mong arya I tobéi 'gombsor a ruha mellsó részén' - mong. tobói 'gomb' és még sok más. A kirgizből és a karakirgizből kimutatható mongol elemek közül valók (RAPLOPP, Wb., ALMÁSSY) : kirg alaqan 'tenyér' mong. alayan, karakirgizből az along 'szijacskák a nyereg jobb oldalán' - mong. olcng | maral cervus eustephanus' - mong. maial \ kuuan hároméves ló' - mong. yunan | suru 'korall, ékszer - mong. siru. bsiru korall' tib. byi-ru, byu-ru stb. A mongoloktól távolabb esö területeken a török nyelvek mongol elemei egészen más képet mutatnak. Egy-egy nyelvjárás